Horror. Kicsiben. De hát ugye, egy a tyúk meg a csibe, éppen csak kicsiben. Már persze akinek van ...
Nem csibéje, hanem pókiszonya. Szerencsémre, nekem nincs.
Vagy nem tudok róla. Mert ha ezek ott a horgászládámon darabonként tenyérnyiek lennének akkor hát ... nem tudom.
Állítólag a világ egyik leggyakrabban előforduló szorongásos megbetegedése az araknofóbia, magyarul pókiszony.
A pókiszonyos beteg szorongásos tüneteket él át, akár pánikrohammal reagálhat a pókok jelenlétére. Félelemérzet, heves szívdobogás, szapora pulzus, nehézlégzés, szédülés, verejtékezés.
A pókiszonyos elmenekül a pók, vagy annak lelőhelyének még a közeléből is, illetve kerül minden olyan helyzetet, amikor pókkal találkozhat. Szélsőséges esetben akár az is megesik, hogy nem megy ki a természetbe. Szörnyű érzés lehet!
Honnét a francból kerülhettek elő ezek a kis "genyók"? Bíz nem tudom. Azt meg pláne nem, mi a franc tetszett nekik azon az öregecske műanyagládán? Törtem hát három lombos ágacskát seprőnek, oszt mehettek vissza a fűbe más helyet keresni, mást riogatni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése