Hattyúk

A Deseda Királynője.
Csodálatos, és békés madár. "Beengedett" az életébe, mert semmi rosszat nem feltételez az emberről. (korábbi bejegyzés)

Három kicsivel találkoztam két hete, kettő már teljesen fehér volt, egy még szürkés. Akkor még követték az anyjukat.

"Hercegem" igen példás családapa. Az utolsó tojást ő melengette, vigyázta, míg a királynő a kicsiket úsztatta. Ő bizalmatlanabb volt, nehezebben fogadott el. Egyszer, messziről rám rontott, de az utolsó métereken lefékezett, "megbámult", majd körbe úszott, és bement a fészekre. Kissé "félelmetes" volt, ahogy teljes fesztávval robogott felém a vízen, nem is tudtam volna kitérni. Vagy megismert, vagy csak demonstrált, nem tudom.
(Egy igen kedves barátnak jegyzem, köszönettel a dícséretért.)