Mi azt a "szokást" követjük, hogy Mindenszentek napját megelőző napon kivisszük hozzátartozóink sírjaira a virágokat, és napján este újra kimegyünk gyertyát gyújtani. Sajnos több helység temetőibe, több sírra, nagyszüleinkhez, szüleinkhez. Ezt tettük ma is.
A pontos helyet megtartom magamnak, mert sok ismerősöm van arrafelé, ne kelljen kicsit sem pirulniuk más miatt. Következő dologra lettem figyelmes, miközben egyik sírtól mentünk a másikhoz. Egy több méter magas gránit emlékoszlop mellett -ma már nem állítanak effélét- állt egy férfi, olyanforma testtartásban, amit néha magam is használok, mondjuk erdőben. Nem tévedett a szemem, közelebb érve láttam, hogy vizel! Ha csak tíz méterrel megy odébb, már kiért volna a sírok közül. Elhelyeztük a kegyelet virágait, a férfi közben végzett, mellettünk elhaladtában illedelmesen köszönt, és csatlakozott a mögöttünk lévő sorban várakozó két hölgyhöz. Koruknál fogva egyiket a feleségének, másikat a lányának saccolom, de ez végül is teljesen mellékes. A lényeg a jelenlétük, és az, látták mit művel a velük tartózkodó férfi. Megdöbbentett, hogy szó nélkül hagyták. És a koruk is. A férfi, és az idősebb nő korombéli ötvenes, a fiatalabb mondjuk harminc felé közelít. Az idősebb nő karján tartott egy kisgyereket, annak takarásába rejtette arcát, mert látta mikor -feleségemet figyelmeztetvén- rámutattam a dolgát végző férfira. A jelek szerint, ő legalább szégyenkezett egy kicsit. Első gondolatom az volt, szóvá teszem a helyhez, és szellemhez nem illendő cselekedetet. Aztán nem tettem, mert amit tudtam volna mondani, az egy normális embernek szólt volna, és ebben addigra már meginogtam. Ez az ember nem tudom, miben nőtt fel, de azt láttam milyen példát mutat a családtagjai előtt. Több generáció előtt!
Nagyapám szokta mondani: -"ki milyen lett Pistike korában, olyan lesz Pista bácsi korában"!
Igazad volt papa, békesség mindnyájatoknak odaát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése