Vidéki útra "kényszerültem" és annak eredményeként meg, el is ment az időm alaposan. Hiába no! Ha kicsit is nem figyelek magamra, hát egyből csinálok valamit. Megint maradt tán egy órám -mire eszméltem- a hasunk jövőjére.
Valamit össze kellett dobni. Nyilván a csirkemájat, amit vettem. De mi legyen? Legyen gyors. Legyen ízes. Legyen reform? Hát legyen!
Két fej vöröshagymát felszeltem, nem túl apróra, mert a hagymás májban szeretem ha látszik is, nem csak ott van. Megint ez a vokszerű került kézbe. Olíva olajban előfonnyasztottam a hagymát, majd beledobtam a megtisztított és feldarabolt májakat. Fűszerezésnek magyar bors, kevés darált paprika és nagyon kevés morzsolt tárkony. Tényleg kevés, inkább csak azért, hogy jó illat legyen a konyhában.
Közben fél füllel az étkezőben voltam, hol meg Keith Floyd grillezte a húsokat és persze népszerűsítette a jó borokat.
Addig mondta és ivott, míg "megmérgedtem" és lottyantottam kis vöröset a máj alá. Ártani nem árt, viszont majd marad kis lé, amire amúgy is szűkségem lesz a körethez. Sűrű kevergetés, végül sózás és kész.
Megbillentve az edényt -hogy a hígabbja kijöjjön alóla- kiszedtem a kész hagymás májat. A maradt és már fűszeres lébe dobtam a "nyári keveréket". Zöldborsó, sárgarépa, karfiol. Jól átforgattam és mivel a lé kevésnek bizonyult felöntöttem egy pohár natúr joghurttal. Ettől lett reform. Meg aztán nekem ez a stílusom. Gátlástalanul és szemrebbenés nélkül egy edénybe szórok mindent, amit találok idehaza. Na jó, azért ez kissé túlzás! Fedő alatt szépen megpárolódott. Nem igen kellett ráfűszerezni, csipetnyi sót bírt még el és késhegynyi őröl paprikát.
Az jelent valamit, hogy Melinda fél óráig kóstolgatta, utána bejelentette, nem kér vacsorát és megpakolta az ebédes dobozát ezzel a "mittudomén mivel"?
Ezek szerint, te is szoktál kalandokat elkövetni a konyhában?! No, meg reformokat is eszközölni! Én, mikor valamikor már régebben elkezdtem hasonlóan lábatlankodni asszonyom konyhájában, igen görbe szemekkel nézet rám, szerencsémre ehető volt az, amit kipróbáltam, és azóta már oda jutottam, hogy bizonyos fogásokat "csak" én készíthetek el.
VálaszTörlésBarátom, én azt hiszem, mi ketten már megélnénk akár a jég hátán is, csak legyen még pár eszkimó lány is azon a jégtáblán, és néhány palack vörös is, és persze, eközben ne az a fránya felmelegedéses világvége érkezzen. :-)
Nagyon aktív vagy a konyhában, szuper lett ez is:) Még a végén sütni is nekiállsz, az se nagy ördöngösség.
VálaszTörlésGratulálok ehhez az újabb "gyorshoz".
VálaszTörlésIlyennel én is megpakolnám, de ha én készítem, akkor már jóllakok az illatával.
VálaszTörlésSzakácsok gyöngye Te !Improvizálsz és remekművet alkotsz ! Irigylésre méltó....
VálaszTörlés- Nálunk is hasonlóképp kezdődött és még manapság sem igen telik el vita nélkül a közös konyházás.
VálaszTörlésEzt az eszkimó lány dolgot hiába "erőltettem" Melindának nem tetszik az ötlet. :))
- Hááát, nem tudom! Nehezen képzelem, de semmi sincs kizárva. :)
- Nagyon köszönöm! :)
- Nem baj! Ez is jó másnap is. :)
- Nagyon köszönöm! Én vagyok az "Igyek Szem". :)
Nagyon házias vagy kedves Józsi:)
VálaszTörlésSzámtalan jó tulajdonsággal rendelkezel:)
Soha ne add alább!
- Hát még rosszal mennyivel. :)))
VálaszTörlés