A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (313) Deseda (202) Úton (130) Gombák (124) Madarak (119) Családi (115) Vártúrák (103) Horgászat (96) Gépek (94) Gasztronómia (92) vegyes (89) F-1 (75) Kedvenceink (73) Zsömi (70) Kvár (67) miEz? (60) Somogyban (57) tréfás (52) D.arborétum (51) Állati (46) "Állati" (45) St.földön (45) +jegyzÉs? (43) virág (43) Veterán (35) feljegyzÉs (35) Királynő (30) vitriol (30) Történetek (28) görBee (19) Hadban (15) retro (12) Három kérdés (11) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Balaton (1)

2014. dec. 13.

Fogas ... módra

Enyém a konyha. Egyedül az enyém!
A helyzet az, általában ketten nem férünk meg benne. Nem a konyha és nem is a mi méreteink miatt. Másért.

Ha Melinda főz, akkor én szoktam beleduma, mert nekem más munkamódszereim vannak, ha én főzök, akkor meg Ő, merthogy nem úgy szokta, meg ... Nyilván! Azért, mert Ő tud főzni, én meg szeretek.

No! Fogas. Vagy süllő. Avagy fogassüllő. Egyre megy. Tepsibe!
Szépen megvagdostam, úgy két ujjnyi távolságra egymástól, majd alapos sózás, borsozás s természetesen citromlé. Ez az alap.
Kibéleltem a tepsit, vajjal jó alaposan bedörzsölt sütőpapírral. Szalonnacsík ágy s: "süllőnek feküdj! Következő lépésben, a rajta lévő vágásokat, beleértve a hátuszonyok helyét is megtömködtem szeletelt fokhagymával, majd mehetett rá a füstölt paplan. Látszik ugye?

Kis szünet. Addig elbaktattam boltba, friss citromért s kitalálni hozzá valamiféle köretet. Na ezért nem kell bezárni vasárnap sem! Alapból vágott zöldbabban gondolkodtam, de csak kilós volt, azt meg sokallottam. Maradt a kukorica. (Nem lehet örökké a francos hasábkrumplit enni! És a reform?)
Természetesen a citrom bazi nagy, s csak egy negyeddel bírtam felpeckelni az állkapcsát. Ezért jó a fogas! Jól ráharap, nem esik ki a citrom. Meghintettem még őket kevéske darált fokhagymával, durvára tört csilipaprikával és magyar borssal.

Tényleg! Miért lett a fekete bors magyar? Vezéreink még csak terepasztalon tervezték a honfoglalást, mikor másutt már prüszköltek tőle. Jó, jó! A magyar konyha leginkább használt fűszere, természetesen a paprika után. De ez nem indok a "magyarosításra"! Ugyanis a világon a legismertebb s leginkább szórt fűszer! No mindegy. Kitérő vége.

Nem hagytam ki valamit? Ja! A kukorica! Azért lett, mert ugye a zöldbab kiszerelése sok volt, a hasábkrumplit kineveztem ellenségnek, más meg nem volt a hűtőpultban. Zsenge édes csemegekukorica. Édes! Az édes megfér a pikáns csípősséggel -a kínai konyha szerint biztosan- ezért kellet a csili és még kis bors. Kukoricához kis vajdarabkák, s mondjuk, előkészítve.

Hogy, ebből mi lesz? Majd kisül. Holnap. Ha el..., akkor a szemem is. Mármint kisül. Holnap és képletesen. Az is lehet, kár cincálnom az idegrostjaim a végkifejlet tekintetében, mert semmi újat nem találtam ki.

Hm! Az jutott eszembe, végstádiumban megszórom kis reszelt sajttal s rápirítom. De most megyek s még meghintem paprikás kukoricaliszttel.

4 megjegyzés:

  1. Ma én is főztem: húslevest és csízburgert...:-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szeretem a húslevest. Sok zöldséggel,lassú tűzön jó ideig főzve, míg minden íz belekerül. Jut eszembe!
      Főztél már marhafarokból? Ha még nem , próbáld meg egyszer. Valami csúcs!
      Emlékszem a csízburgeredre. Szuper, szuper! :)

      Törlés
  2. Hogy te miket tudsz!!!! Nagyon finom lehetett, de Attila csízburgere is felkeltette az érdeklődésemet ...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Majd elválik, miket tudok? Még az íze nem jött ki, ebben a pillanatban is a sütőben vannak.
      Attila csízburgerét csak ajánlani tudom! Nagyon jó!

      Törlés