Még bizalommal vannak. Még nem ismerik az ember másik arcát.
Biztosan idei kacsák, mert még túl nagy bennük a bizalom, alig tartanak az embertől. Előttem úszkáltak és kíváncsian nézegettek. Dobtam a bot mellé pár szem kukoricát és azonnal nekiálltak kikászálódni a vízből.
A lábam csak azért nem látszik a fotókon, mert magam alá húztam. Lábnyújtásnyira voltak. Felcsipegették a kukoricát, utána kicsit tépdesték a zöldet és közben mászkáltak a horgászhelyen mintha ott sem lennék. Múltkor a vízityúk csibéi, most ők. Kezdem megkedvelni ezt a helyet.
Kedves MJ., irigylésre méltó kalandjaid vannak. :) De, sajnos, minden igaz, amit az állatok belénk vetett bizalmáról írtál, aminek a vége azon múlik, hogy ezek az ártatlan jószágok milyen fajtán-belivel találkoznak... :(
VálaszTörlésKöszönöm szépen kedves Róza! Sajnos igazad van a bizalmukat illetőleg. Én várom őket a továbbiakban is. :)
Törlés