50 km és 3x6 óra

2023.04.27. Deseda

Vastag törzsű hatalmas fűz majdhogynem vízszintre hajolva. Micsoda egy gyökérzete lehet, hogy megtartja ezt a roppant tömeget a nedves talajban.

Reméltem, ha már ekkora árnyat ad, akkor lapul alatta egy méretesebb harcsa is. Tévedtem. Ha már a harcsáknál tartok, a héten rájuk dobtam három napot, persze egyet sem fogtam. Úgy adódott, hogy ezen a három napon drótszamáron karikáztam el horgászni. Kora délután le, sötétben haza. Nyomtam a pedálokat három alkalommal ötven kilométert. Ennyit áldoztam a harcsák oltárán. Mindhiába.
Bezzeg amíg nem kajtattam utánuk intenzíven, akkor akadt egy-egy kisebb, de már méretben okés.
Nem vagyok született riksás, ezért megválogattam a terhet, egy úszós harcsás bot és egy úszós békés halas szórakozni, elütni az időt. 
No meg persze ami még kell, ami azért megválogatva sem kevés.

Fogtam is a három alkalommal annyi dévért, egyik helyen bodorkákat is, hogy győztem őket szabadon engedni.
Néha egy-egy növendék pontyocska, kisebb kárász.
Mígnem a harmadik napon -mint a mesében- belehúzott egy komolyabb versenyző.
A képeken a kézben egy kicsi, a hálóban a nagyobb.

Elébe menve a dolgoknak, de igen, van pontymatracom, össze is paskolta őkelme, csak épp a képet nem ott lőttem.
No és igen, van pontyszákom is, de mert őkelme a konyhára ítéltetett gondoltam meglesz a maradék kis életében a nagylyukú hálóban is.
Sőt! Még a merítőm is gumírozott így oszt minden kíméletben részesült a horog után.
Nos így. Ötven km bringa, háromszor hat óra peca mérlege egy jó -43 cm, 2,3 kg- ponty.
Lehetne jobb is. De lehetne rosszabb is.