Úgy tűnt készül valami a messzi távolban. A villámok fénye azt sugallotta, hogy a fekete tömeg alatt a pokol tornáca van.Mindenesetre látványnak nem semmi volt amiből oszt nálam nem lett semmi. Amott délen azonban volt valami.
Nem is lehetett akármi. Nagy fénnyel villámlott és néha-néha a villámokat követő moraj is elhallatszott hozzám.
Csak nézni, csodálni kellett a látványt, mert szerencsére nem közelített hanem lassan távolodott.
Míg el nem nyelte a messzeség és az éjszaka sötétje.
A sötét, komor, baljós viharfelhőket vettem előre, pedig megelőzte egy csodás naplemente. Sőt!
Sőt, nem csak hogy megelőzte, de úgy tűnt nekem, a naplementéből született a baljós fergeteg.
A naplementébe csendesen, kecsesen beúszó színes fellegek álltak össze sötét eggyé, egységesen tornyosuló sötét erővé, és adták ki fénnyel övezett hangos dühük.
A képek eredetije a: Deseda tó II. albumomban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése