Vagy inkább a keze? A keze a kötéllel? Mindegy.
Gyerekkoromban az öregek egyik kedvenc mondása volt:
-A hóhér kösse meg a nyakkendőd!
A látványról és a vele járó érzésről jutott eszembe.
No de amúgy.
Egy a lényeg, valami megcsúszott. De előbb kapaszkodott.
Csúnyán kapaszkodott. Sötét volt, siettem és nem vettem észre a fáról lelógó indát. Elkapta a nyakam a lendületem pedig letépte rólam. Ilyen nyomot hagyott. Mára nagyjából elmúlt. Másnap visszamentem világosban és megkerestem a hóhér kötelét. Ott van a képen. A fotón ugyan nem látszik, de a száron ezernyi apró horog az inda szívós, erős. A levelek fonákoldala is reszelős, de nem komoly.
Ismerem a növényt, láttam ezerszer de így még nem jártam. Jó pap is holtig tanul.
Én meg ugye egyik sem vagyok.
Mondta is nagyapám néhányszor: -Gyerek, belőled vagy rendes ember lesz, vagy felakasztanak.
Most majdnem eldőlt. De mert nem, a választás még nyitott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése