A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (397) Deseda (363) Gombák (220) Horgászat (204) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (108) F-1 (106) Gépek (101) Kvár (96) Zsömi (96) D.arborétum (76) Állati (76) Kedvenceink (75) Somogyban (74) miEz? (68) tréfás (64) virág (54) "Állati" (52) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (16) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2024. július 17., szerda

Hosszú utazás, új haza

Zöld lombszöcske.

Potyautasunk igazi nagy utazó s a végén új "hazát" lelt.

Elindulást követően nem sokkal vettük észre a jobb oldali légterelő védelmében. Volt annyi esze, hogy nem dugta ki a fejét, így nem vitte le a menetszél, gond nélkül leutazott velünk az Alföldre. Nagyjából 300 kilométert tett meg.
Gyopárosfürdőről elutazott velünk Szabadkígyósra is, de az ottani klíma sem nyerte el a tetszését. Maradt velünk, visszajött Gyopárosra és vélelmezem, egész héten csövezett a kocsin. 
Onnét az utunk Pomázig vitt, újabb 300 kilométer. Pár nap után feljött velünk a Budai-hegységbe is, a fotót akkor készítettem róla, a Pál-völgyi-barlang előtt. Addigra átköltözött a bal oldalra, de mert ismerhette a "széljárást", szigorúan a légterelő takarásába.
Visszajött Pomázra, s majd két hét elteltével, a köztes utakkal cirka 700 kilométer után, ott szállt ki s lelte meg az új hazáját. Remek választás! De azért hiányzott a hazaúton.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése