"Taknyos gomba"

Jó kis "hatásvadász" címnek tűnik ugye? Elismerem némi magyarázatra szorul. Meg lesz. Kezdem azzal, hogy a gomba valódi  elnevezése fenyőtinóru. Igazán szép, mutatós és roppant ízletes. Csakhogy ....



A helyzet az, hamar elöregszik, likacsai elvesztik szép sárga színüket és megbarnulnak. Ez az egyik probléma vele, a másik pedig a nedvesség felvevő képessége. Akár a szivacs. Képes annyi vizet felvenni és tárolni, hogy a legkisebb nyomásra is csöpög belőle.
Ellenben ha még sárga az alja és tele van vízzel, hát akkor jön az én "taknyos gomba" receptem. Nyilván, egy gasztro oldalra, vagy főzőversenyre nem ezzel az elnevezéssel indulnék vele.

Íme a recept.
A gombák kalapbőrét lehúzom. Könnyedén lejön.
A tönkjét karikára, a kalapot csíkokra szelem. Ha még sárga, akkor a likacsaival együtt.
Két nagyobb fej vöröshagymát szelek apróra és üvegesre párolom kevés olíva olajon.
Hozzáadom a szeletelt gombát, azonnal sózom, őrölt borssal és kevés darált csípős paprikával ízesítem. Bődületesen sok levet ereszt keverés közben. Fedő alatt párolom 15-20 percig. Csak a saját levében! Minden íz benne marad. A fedő levétele után addig rotyogtatom, míg a lé java elpárolog.
Azért hagyok alatta rendesen. Mikor ezzel is megvagyok, ráverek 2-3 tojást és sebesen szétkeverem, illetve összekeverem a gombával.
A tojások javarészt felveszik a gomba alatt még meglévő levet. Ettől az állagtól és a tojástól kapta a "taknyos" gúnynevet. Ha a tojás is megsült akkor gyakorlatilag kész. Kevés őrölt paprikával adok neki színt, de nem keverem bele csak meghintem. Roppant mód ízletes.
Nem mese, de aki nem hiszi, hát járjon utána! De sebesen, mert a sok eső véget vet a tinóru szezonnak.

Ezt a bejegyzést Panninak ajánlom. Ő tudja az okát. :)
.