A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (391) Deseda (354) Gombák (217) Horgászat (199) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (71) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (14) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2012. december 11., kedd

Repülő hal

Repülő halat fogtam. Nem hiszitek? Pedig így van. Sőt! A végén még én is repültem. Szépen, ahogy kell. Mindig is mondtam: -a  repülés nem nagy kunszt. A sima leszállás, az már valami! Ráadásul nagy valószínűséggel az idei év utolsó halát reptettem.
A csónakot már kivettem hatodikán, felcsaptam hát parti horgásznak.
Az én megszokott vízterületeim már jég alá kerültek, átmentem hát a gát felőli részre. Ott még volt szabad víz, bár sokfelé már zajlott a jég és a part menti sávok is beálltak. Széles jégsávot nem érdemes átdobni, mert a mirelit hal az istennek sem akar majd felmászni a jégre. Ez sem akart.
Ha épp nem jön egy csónakos sporttárs a segítségemre, hát maradt volna a vízben. Amúgy is, mindenre számítottam, csak erre nem. Hát még arra, hogy később meg elrepül! Szerencsémre még volt a tarisznyában pár műanyag zsák. Naná hogy nem fért el benne! Kilógott a farka. Üsse kő -gondoltam- inkább az övé, mint az enyém. Becsomagoltam hát és a hátamra vettem.
Nem vállra, hanem hátra.Keresztbe. Méteres hosszával hajlott annyit, hogy a jobb vállamnál foghattam a farka tövét, a balnál pedig a busa fejét. Úgy saccoltam lehet vagy tizenöt kiló és voltam a kocsitól vagy másfél kilométerre.
Irány! Lassan bandukoltam vele és azon filóztam, mi a francnak nekem ez a ménkű nagy hal? Miért nem hajítottam vissza?
Meg is ártott a nagy gondolkodás. Nem figyeltem a jégre és mire eszméltem, a jobb lábam elszaladt előre. A balt megpróbáltam "leszúrni" a jeges hóba, erre a jobb után szaladt. Szépen feldobtam magam a levegőbe, a halat meg még feljebb. Én szálltam le előbb, pár pillanattal később meg a hal.
Az ő leszállása sem sikerült fényesre, mert szétszakadt a szemeteszsák, engem meg összefröcskölt vérrel. Naná hogy a fejem mellé szállt! Szépen kivitelezett zuhanás volt. Nyolcvanöt kilós! Érdemes volt fogyni kicsit.
Szó mi szó, jó rég szálltam ekkorát! És bár a leszállással megint csak gondok adódtak, azért felálltam gipsz nélkül. Azóta -ellentétben sokakkal- én tudom, hogy leszállni seggre sem érdemes. De hát akkor hogyan kell?
Letisztítottam a szemüvegemről a vért -a többit hagytam- újracsomagoltam a repülő halat és fojtattam csúszós utam. Imádom a "kotoncsizmát"!
.

16 megjegyzés:

  1. :-))) Ez aztán gyönyörű fogás!:-) És micsoda férfias küzdelem.:-D Mi lett(sz) a halból?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szép, termetes. :)
      Szigorúan fokhagymásan. Kevés csípős mustárt összekeverek csípős tormával és csipetnyi darált pirospaprikával, valamint bőséggel a darált medvehagymából (v.fokhagyma). A sózott és citromlével megöntözött halszeletet ezzel a páccal kenem meg mindkét oldalán, azután pihen egy napot (vagy kettőt) a hűtőben. Sütése tepsiben füstölt szalonna ágyon.
      Részletesebben itt:

      http://mjozsef.blogspot.hu/2011/02/sutve-piritva.html

      már persze, ha érdekel. :)

      Törlés
    2. Hogyne érdekelne! Tudod mennyi paduc és balin csücsül a mélyhűtőben?:-))))

      Törlés
    3. Áááá! Paducot még nem ettem, balin meg nincs a Deseda tározóban. :))

      Törlés
  2. Azt hiszem elolvastam mindent, amivel elmaradtam. Gratulálok az unokádhoz, a szép írásokhoz, és a mellékelt fotókhoz. Tiszteletre méltó az emberség, a mások iránti kedvesség, figyelem, ami benned van. Talán ezért látod, és láttatod kicsit másként a világot, sokak örömére.
    Ez a történet igazán humoros volt,nagyon jól jött egy kis nevetés!
    Kívánom sokáig így legyen!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megtisztelsz kedves Zsuzsanna! Nagyon szépen köszönöm a gratulációkat is és a méltatást is.
      Remélem máskor is tudok majd nevettetni, persze "röpte" nélkül. :))

      Törlés
  3. Gratulálok a fogáshoz és a kitartásodhoz.Te is egyik tanúja vagy,hogy a horgászás "univerzális" sport. Az a jó,hogy a szemüveged volt a vérrel összefüggésben és nem a te szemeid forogtak vérben(ez itt már horror).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Forogtak a szemeim is, de csak addig, míg meg nem győződtem a fényképezőgép épségéről. :)

      Törlés
  4. Repülő hal hagyján, de repülő Józsi!!!!Bizony jól megúsztad, mert tudod, a mi korunkban már....bocs, úgyde, úgyde úrröhögtem....bocsika, nem volt szép tőlem, tudom...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ugye? Csak vigyázz magadra jégfigyelő. :))
      Nincs neheztelés, magam is jót röhögtem magamon.

      Törlés
  5. Ismét olvasmányos volt a bejegyzésed.Köszönet érte!Miközben mosolyt csaltál az arcomra,azért a felszállás, és a landolás alkalmával lefagyott róla. Minden jó, ha jó a vége.Gratulálok a végeredményhez!

    Azért azt legközelebb vedd figyelembe, télen a jégnek az a rossz tulajdonsága, hogy csúszik. :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez tényleg szerencsésen csattant, és én is. :) Még a légtérben tartózkodtam, de már azon aggódtam hogy nehogy alám kerüljön a fényképezőgép. :)

      Törlés
  6. Nagyon tetszett e kis történeted is, hja ha az ember fia kimozdul otthonról... sose tudni repül é, vagy nem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! Ez így van, soha nem tudni. Viszont rég zuhantam ekkorát. :))

      Törlés
  7. Most már bevallhatom, azé nem írtam eddig, mert úggggggggy voltam mint annaliz.... úgy is éreztem, és rötyögtem.... bocsika....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nincs neheztelés, mint már írtam Panninak is. magam is röhögtem utólag, mert akkorát zuhantam, mint mikor a vihar letépi és földhöz csapja a budiajtót. :))

      Törlés