A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (392) Deseda (354) Gombák (217) Horgászat (199) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (71) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (14) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2014. április 28., hétfő

Marasztaló eső, sár.

Nem írom hogy vendégmarasztaló, mert én nem vagyok ott vendég, azt sem hogy sártenger, mert tengernyi még nem volt, de volt és csúszott mint a ... Szóval nagyon!
Meglehetősen hirtelen jött a lé és úgy tűnt nem akar megállni. Mire kikötöttünk, bepakoltunk a kocsiba már felázott az amúgy is vízzel teli talaj.
A kivezető horhost még vettük elsőre, pedig az emelkedik, de a tető már piszkosul csúszott, a levezető szakasz meg pláne! Ebből is látszik, néha a könnyebbnek tűnő a nehezebb!
Az erősen lejtmenetes rész csúnyán felázott és ráadásul nyomvájus. A korábbi esők is martak bele árkokat, de a terepjárók is. A kocsi első önálló manőverét még sikerült korrigálni és akácot sem döntöttünk, de a második kitörésnél már nem tudtam visszahozni a bakhátra, a jobb első kerék beleszaladt a mély csapába. Rendesen!
Jöhettem volna lefelé így is, ha ...! Ha a küszöb nem ér le, ha az első lökhárító is nincs vészesen közel a földhöz és ha balról nincs egy ménkű vastag akác. De volt! Ott volt és állt rendületlen!
Az emelő nem fért a kocsi alá hogy felemeljem és felrakjak láncokat. Ilyenkor segíthet a hólánc, már tapasztaltam. Nem volt más megoldás, mint faragni és feltölteni. No persze, a tél végével kiraktam a rövid nyelű ásólapátot.
Majd most visszarakom!
Szerencsére nálam volt a vadásztőröm, azzal faragtam le az árok falát, Melinda meg szedte a vastagabb hullott ágakat az erdőben.
Egy sor ág, rá kevés föld, megint egy sor, megint föld. Siker!
A koszon kívül más maradandót nem szereztünk be, sem a kocsira sem pedig magunkra. Mi kifürödtünk, a kocsi azóta is viseli a sarat. E hétre is esős napokat jósolnak, majd lemosom ha végre jó idő ígérkezik.

6 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. Ez még hagyján! De! Egész napos horgászatot terveztünk. Végre együtt! Erre kizavart a tóból az eső. Utána beültünk parti horgásznak, mire persze elállt. Ezért hát, szedtük a cókmókot s visszagyalogoltunk a csónakért. Utána már nem esett. Összegezve. Felesleges volt a menekülés, mert késő délutánra újra felszáradt. :) Ne de ki tudhatta azt előre?

      Törlés
  2. Juj, egyszer mi is jártunk így a visegrádi öbölbe, nagyon ijesztő volt! Szerencse, hogy a kis szuzival voltunk, könnyű volt, gyerekekkel együtt voltunk, kicsit izgultam.:-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) Az már biztos! Melinda sem repdesett az örömtől s hát ugye ... :)

      Törlés
  3. Innen számolva tudod,hogy csak teljes utász felszereléssel lehet elindulni..De a feladatot rugalmasan megoldottátok...ER

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó hogy mondod ... azóta sem tettem vissza az ásólapátot. Na akkor most előkészítem és reggel az lesz az első! :)

      Törlés