A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (391) Deseda (354) Gombák (217) Horgászat (199) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (71) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (14) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2014. július 4., péntek

Kemény egy délelőtt ...

Kőkemény volt.
Hidegfront átvonulás és eső utáni első nap. Gondoltam meg kell nézni, mi lehet a víz alatt? Megnéztem! Alaposan.
Már a bevonulással gond akadt. Rövid röpte után újfent a leszállással volt gond.
Eső után lassan már gyalogszerrel sem egyszerű a kikötő elérése. Minekutána meglazult a gravitáció, feldobtam magam a levegőbe és ugyebár ... nem vagyok én macska!

Nem tört semmi. Sem csont, sem bot, sem láda. Hurrá! Hurrá? Ha tudtam volna mi van vissza?
A csónak láttán örvendtem a kacsáknak. Gyerekkoromban a szárnyas jószág még ott tartott, tiszteletben tartották a madzagból s rákötözött különféle színes kellékekből lengedező "riasztót". A vadkacsák már átléptek ezen a kisparaszti csökevényen és szarnak rá! Meg a deszkákra!
Sikamika. Bepakolás. Minden ok. Kivéve tán, hogy a merítő a kinyitásakor megadta magát. Szar alumínium! Alig bírt ki tíz évet! No majd megjavítom.
Irány a víz! Lehetne épp gyengébb a szél, de hát nem kívánság műsor az időjárás. Vitt mint a szél. Ahol kérdezősködtem, ott horgonyt eresztettem és tapogattam a medret. Fogtam is a tuskókat egyre s másra.
Az akadás után nem könnyű meló nagy szélben az akadó fölé navigálni, rögzíteni a csónakot s kiszabadítani a cuccot! Tuskó s megint tuskó. Nem szokatlan No de jól van ez így! Hol lenne másutt a süllő?
Meg aztán láttam én ilyet élő egyenesben is. ... Igen. No de jól van ez így? Hol lenne másutt a sok tüke?
Erős szélben nem is szeretek széllel szembe ... dobni! Könnyebb rácsorogni az akadóra, mint visszaevezni. Csakhogy most körbe akartam tapogatni, majd befejezni a pergetést és beülni. Hopp! Akadt! ... Na hol? Totál széllel szembe! Széllel szembe a csónak orra, arra feszül a zsinór s kőkeményen beakadt. Kinyitottam a felkapókart -hadd fusson majd a zsinór- letettem a botot, s kezdtem felszedni a horgonyt. Tolt is el egyből. Nem baj. Majd visszahúzok. Markoltam az evezőket, mikor jött egy jó izmos széllökés, vágott egyet a csónakon, valami csattant, kaptam hátra a fejem ... repült be a bot a vízbe!
A kedvencem! Az ajándékom! A fogós botom! A szerencsehozó!
Az történhetett, hogy a széllökés okozta erős lökésben odakoccant az orsó a palánkhoz, visszazárt a felcsapókar, megfeszült a zsinór -a fonott nem nyúlik ugyebár- és berántotta a botot.
Azonnal húztam két erőteljeset a lapátokkal a bot után, majd kidobtam az orrnál lévő horgonyt. Indulhat a keresés!

Gyorsan reagáltam, gyorsan cselekedtem, úgy számoltam akár a bot fölött is állhatok. Rosszul számítottam! Kidobtam a hátsó két rögzítőt is s közben megcsavart a szél csónakostul. Utólag végiggondolva, ezt a részt meg itt csesztem el. Mikor hátramentem a két súlyt kirakni, megemelkedett a csónak eleje és tudott a szél tolni miközben vonszolta a súlyt. Hát nem szép dolog utólag ennyire okosnak lenni? Bezzeg akkor!
Fogtam a horogszabadító nyelet és elkezdtem kotorni vele a medert. Majdcsak beleakadok. Bele is! nem jött! Kissé jobban meghúztam, kijött csak beszakadt a fej. Akkor ez nem az volt! Ráerősítettem a nyél végére egy nagyméretű hármashorgot és tovább kotorásztam. Párszor akadt, de tuskók voltak. El is törött a dísznád nyél. Sebaj! Most már legalább tudom, miért is tettem egy tekercs szigszalagot a horgászládába? Összegyógyítottam! Kotrás. Újabb törés. Nem egy nyerő módszer!
A hármashorgot rákötöttem az egyik pontyozóra, fölé egy bazi nagy ólmot és bevetettem. Bevetés. Vonszolás! Bevetés, vonszolás. Így ment ez addig, míg fogtam egy akadót. Nem engedte, betéptem.

Mondok magamban: -nincs itt mese apám, vízbe szállsz mint Búvár Kund. S lőn! Megcselekedtem. Lábujjhegyen ippen állig ért a lé. Ezt azért mondom, mert Zotmund merült anno, de nekem nem állt szándékomban. Számolatlan lent a tuskó, rajtuk a rengeteg zsinór, horog s egyéb cucc. Nem  szerencsés a fenéken beleúszni, még úgy sem hogy vittem magammal kést. Lábbal tapogattam a feneket, a kés azért kellett ha a lábam fog idegen zsinórt az meg engem. Tudom, az életösztön erős, de a kés meg éles!
Átnéztem a hajó alatt, majd körülötte. Azután nagyobb körben, majd még nagyobban. Utána visszafelé. Majd spirálban s vissza! Azután a különböző irányokban átlós (diagoná minta) mozgással. Nincs!
Eltelt biztosan már fél óra a vízben és nincs! Akkor már ketten keringtünk a vízben. Én a csónak körül, körülöttem meg a gutaütés!

Mondok magamban: -állj meg, ne keringj mint a csíbor, hanem gondolkozz! Nem könnyű nyakig a lében abban a tudatban hogy átnéztem már több tíz négyzetmétert, találtam piszok sok tuskót és egyiken sem volt a bot. Gondolkodtam, mit csesztem el? Mit még? Közben észrevettem, nem jól áll a csónak! Nem pont széllel szemben az orr. Azonnal éltem a gyanúval, miket fentebb vázoltam. Felmartam a fenékről az első horgonyt s elhúztam széllel szembe feszesre. Mikor beállt megvolt a kutatás új, tervezett iránya.

Elindultam az orrtól, kijelöltem egy képzeletbeli hatvan fokos szöget és azon a területen a szárak közt oda s vissza járva, közben fokozatosan távolodva az orrtól szisztematikusan tapogattam a feneket. Úgy gondoltam, ha nem bukkanok rá tíz-tizenöt méteren belül, akkor tágítom a szöget és növelem a távolságot. Kitapogattam sok tuskót, mígnem a lábam szárán koppant valami.

Éreztem! Mivel lebeg, akkor ez a parafa nyél. -Merülés Kund! Az volt!
Nagyjából tíz méteren, s visszatekintve ippeg a bepozicionált orr irányában.

Úgy egy órát lehettem a vízben, kellemesen kiáztam, visszafogtam a frankó pecabotom (az ott a képen) és nem csalódtam az emberekben!
Senki meg nem kérdezte vajh mit cselekszel elvetemült horgász amott a vízben? Netán kell segítség? Jól úszol te ehhez? Odaálljak csak úgy biztosítani, ha netán valami lőn (egy görcs, egy damilba akadás, vagy más) s mégis be kell segíteni? Nem!
A hozzám közel álló csónakosok, mikor meglátták vízbe ereszkedtem, felkapkodták a horgonyokat s jó messze eleveztek!

Úgy éreztem elég volt az izgalmakból, szárazföldi létre váltok s beveszem magam a rengetegbe. Hátha ott nyugisabb! Majd elmesélem!

6 megjegyzés:

  1. Ezek után azt hiszem, nem fogok többször sz.rt kívánni a szákodba. ;-)

    VálaszTörlés
  2. Izgalmakkal tele beszámolód elolvasása után gyorsan meg kellett innom egy pohár vizet,(hogy én se maradjak szárazon), no meg ez a kis kaland akár egy krimi olvasásával is felért.
    Mondd nem voltál egy kicsit túl meggondolatlan"??

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Izgalmakkal teli volt az "tutti"! Örülök hogy olvasva is és még tetszett is. :)
      De bíz az voltam! Számítanom kellett volna a széllökésre! :)
      Tudom, Te elsősorban nem erre gondoltál. A tekintetben szerintem nem. Nem iszok én sem mást a vízen, csak vizet. Tűrhető úszó vagyok, meglehetősen jól ismerem a tavat és elég jól ismerem a saját képességeim is. Óvatos duhaj vagyok! :)

      Törlés
  3. Mondtam én, hogy a vízi sport a leghigiénikusabb. Biztos nem izzadt a hónod alja. Akik meg a csónakban ültek, bizots szégyellték az izzadságot, és távol tartották magukat a víztől. A középkorban volt állítólag divat a piszok, s mosdatlanság. Te meg a tiszta munkát szereted, és meg is kaptad érte a jutalmadat.
    Talán a kacsákkal kell még magbékülnöd, mert egy komolyabb töréssorozat a kórházban néma kacsát hozhat, és az sem jó. Akkor inkább a jobb (görbe)kacsatojás.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem is tudom! Lehet hogy izzadt, csak a vízben nem látszik. meg pláne nem érezni! :)
      A kacsákkal meg tudnék "békélni", csak akkor meg lecsuknának orvvadászatért. :)

      Törlés