Rézangyal

Ez itt egy fűzfa. Nem is vitás!
Öreg fűz. Vihar tépte. Törzse odvas. Nagy árnyékot ad még, az arra tévedő vándornak. Már persze ha alá mer ülni. Főleg szélben.
Parkoltunk alatta, mi a hűsében és az "Öreg hajós" meg ....
Óóóh, de szépen fütyül a ...
Na de ki fütyül?
"Azt a fűzfán fütyülő, kiszidolozott pöcsű rézangyalát neki!"
Ki fütyül? Csak tán nem a szidolozott maga? Nem látom! Nem találom!
No persze. Könnyű neki elbújni. Ha csak a fegyverzetet szidolozza, akkor épp jó a rejtőszíne. Barnásan matt, néhol zöldes patinával. Egy patinás rézangyal! Fénylő szerszámmal! Hol itt, hol ott csillan meg a lombozat a napsütésben. Khmmm! Villogunk? Villogunk?
Hogy vinne el a rézfaszú bagoly!
Tényleg! A bagoly miért nem szidoloz? Érdekes lehet ahogy üldögélnek egymás mellett a lombozatban s sandán méregetik a ... te fényesíted ... te nem fényesíted?
Különben meg nem értem én ezt a rézangyalt.! Ha el akar bújni -márpedig akar, mert még senki nem látta-, akkor miért fütyül? S pláne! Miért villog a fényesre csiszolt fa..., farkával?
A bagoly más. A bagoly érthető! Baglyot már nagyon sokan láttak. S mivel nem szidoloz, nem tudhatják, rézfaszút avagy sima... láttak?
Persze ha visz épp valakit. Akkor egyértelmű. Lebukott.
A fényezett ékű, miért épp fűzfán fütyül? Érdekes, hogy a bagolynál nincs efféle megkötés! No persze! A bagoly nem fütyül. Csak visz. Minden(kit)t visz. Mindenhonnan. Kész teherszállító. A nyelvek (népies) szerint elviszi a büdös zoknikat is. Fene a gusztusát!
De legalább csinál valamit! Ellentétben a rézangyallal. Az csak fütyül. No meg szidolozza a pöcsét. Közben fütyörészik. Mi járhat angyali eszében, mikor vidám fütyörészés közben dörzsölgeti? ... Na mi?
Hát hogy elég fényes már? Elégh, elégh, elégh ...óóóóh!

Ha már ültél fűzfa alatt, akkor megtapasztalhattad, hogy időnként lecseppen róla valami, fehéres, habos ... Nos! Az kérem, sem nem szidol, sem nem ... Szóval más!

"Tavasz végén, nyár elején a vízparti fűzfák levelein apró kabócalárvák szívogatnak. A ragadozók ellen nyálhabbal vonják be magukat, melyből a feleslegben felszívott növényi nedv időnként lecseppen. Ilyenkor úgy érezhetjük, mintha napos időben is cseperegne az eső."(TERRA)