Gomba szárítmány

Egyre inkább tetszik nekem -s ezért művelem is- a szárítható gombafélék szárítással történő tárolása. No persze egyszerűbb bezacskózni a fagyasztóba, csak ... Csak épp rengeteg vizet fagyasztunk le, másrészt pedig nem tartható el annyi ideig mint egy jól elkészített szárítmány.

Lényeg a vízelvonás. Márpedig a gombákból van mennyiség elvonni. Ez a két üvegcsényi
-itt a képen- a legutóbbi két alkalommal gyűjtött Júdásfüle, nagyjából 2,2 kg volt nedves súlyban. Volt benne víz rogyásig, pláne hogy az első adagot esőben szedtem plusz szárítás előtt alaposan át kell mosni több vízben is. Szárítás után, maradt 80 gramm!

A gombaszárításról minden fellelhető az interneten, ezért nem megyek bele részletekbe, kerülném a felesleges szócséplést.
Nagyon hasznos írásokat, útmutatókat lehet fellelni és nem kell beijedni ha nem teljesen olyan a végeredmény ahogy mások megírták. Sokat tesz a tapasztalás. Volt nálam is, mikor túl és volt olyan is, amikor alul szárítottam. Időben észlelve esetleg korrigálható (túlszárítás nem), vagy kuka. Én a gépi szárítást helyezem előtérbe, mert nincs megfelelően széljárta és folyamatosan napnak -de nem tűző napnak- kitett helyem.

A második képen megörökített "Pisztricgomba" kalapok is szárítóba kerültek. Másra nem is voltak alkalmasak. Na, ezeknek mindegy volt a túlszárítás! Csak épp meg ne égjen! Ránézésre olyan biztatónak tűntek, nem túl nagyok, egészségesek, színre és illatra kellemesek.
Oszt a kalap is olyan szívós volt, mint a tönkje ahonnét lemetszettem. Épp mint a finomra cserzett, minőségi cipőfelsőrész anyaga. Levesekbe jó lesz belefőzni mint fűszer, de ember ezt el nem rágja. Sajnáltam kissé, mert még nem sikerült a tokány készítés belőle és még savanyúságként sem volt alkalmam készíteni, kóstolni. Fiatalra kellene bukkanni!