Léket kapott a csónak.
Pedig még jéghegyek sem voltak.
Valami azonban csak volt a vízszint alatt s sikerült rávetődni. Hol? Naná!
A lehető legmesszebb a kikötőtől.
Még délelőtt feleveztünk Magyaregres alá s kerestünk egy árnyékos partrészt, ahol kikötöttem. Volt valami a vízben s este hat lett mire átlyukasztotta a csónaktestet. Pont az ívnél.
Melinda szegény beijedt kicsit, hogy most mi lesz, miként s hogyan?
Én meg agyaltam. Leginkább egy vékonyabb csavarra fájt a fogam anyástól, mert azzal össze tudtam volna szorítani a kívül is, belül is ráfektetett foltot. Persze nem volt. Semmi olyasmi nem volt nálam amiből kiszerkeszthettem volna. Így lett a szigszalag s azzal pántoltuk át a teljes csónaktestet.
Ott, az a kék csík felül a fotón. Muszáj volt körbetekerni, mert sem nedves, sem koszos felületen nem tapad meg, itt pedig mindkettő megvolt.
Ha nem lett volna a ládában szigszalag, akkor beáldozok egy tekercs damilt. Az sem lett volna rossz, még erősebb is. De bíztam benne, ez is kitart. Kitartott. Tömítésnek, begyömöszöltem műanyag zacskót a lékbe, majd kívülről rásimítottam egy szétvágott sörös doboz palástját, foltnak. Volt két üres alkeszmentes doboz, de ha nem lett volna, akkor ott volt az ásványvizes flakon. Csak úgy ítéltem meg, az alumínium lemez -még ha oly vékonyka is- duplán hajtva csak masszívabb.
Ezt szorítja a csónaktesthez kívülről a pántolás.
Belül ráterítettem egy gumírozott munkavédelmi kesztyűt a lyukra.
Az speciel azért szokott nálam lenni, mert sokkal élvezetesebb kesztyűvel belenyúlni a harcsa szájába mint anélkül. Ezt a foltot a horgonysúlyok szorítják a testhez. Ott van a hengeres súly alatt, a többi meg támaszték. Mellesleg mondom, azért használok beton horgonyokat, mert azt nem gyűjtik mint a fémet. És bevált! Simán leeveztünk a kikötőig, nem jött be közben a hosszú úton, tán ha liternyi víz.
Lesz egy félnapos menet a szakszerű foltozás. Tisztítás, csiszolás, majd üvegpaplan rá és műgyanta. Több rétegben míg erős lesz, majd száradás után szintbe csiszolni festés előtt.
Ez bíz, szívás volt a javából! Azért a végén már jót nevettünk a bulin.
A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!
Keresés ebben a blogban
Témakörök
Természet
(395)
Deseda
(359)
Gombák
(220)
Horgászat
(201)
Úton
(167)
Madarak
(153)
Családi
(135)
Gasztronómia
(116)
Vártúrák
(108)
vegyes
(107)
F-1
(106)
Gépek
(101)
Kvár
(96)
Zsömi
(96)
D.arborétum
(76)
Kedvenceink
(75)
Állati
(75)
Somogyban
(74)
miEz?
(68)
tréfás
(64)
virág
(54)
"Állati"
(52)
St.földön
(46)
+jegyzÉs?
(43)
Veterán
(37)
feljegyzÉs
(37)
vitriol
(32)
Királynő
(30)
Történetek
(30)
COVIDnapok
(19)
görBee
(19)
retro
(18)
Hadban
(16)
Pomáz
(16)
Három kérdés
(11)
Budapest
(8)
Bikal
(7)
Drótszamár
(7)
KérdÉs?
(5)
??????
(4)
Balaton
(3)
Finomságok
(3)
Plitvice
(3)
h s s
(3)
Deseda Horgászat Madarak
(1)
közélet
(1)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Tiszta " meggájver" vagy... De a lényeg hogy sikerült hazatérni... A javítás is jól sikerült...
VálaszTörlésMegvallom Melindát nem irigyeltem....
Nagyon szépen köszönöm! Bár a fazon képességeihez még kell fejlődnöm. :) Ez esetben még voltak ötleteim, csak sem untatni, sem nagyzolni nem akartam.
TörlésNo igen. Nem tud úszni. Azért a vége felé már megnyugodott és élvezte is kicsit a kalandot. :)