Volt ez tizenkilencedikén, meg másnap huszadikán is. Jó idő, nyugalom, elszeparáltság. Önkéntes napsütéses karantén.
Voltak kint sokan, de férőhely van bőven, érintkezni nem kell. Nem is ajánlott. Bőven lehet úgy helyezkedni, hogy szomszéd csak látótávolságnyira van.
Pláne csónakkal lehet úgy helyezkedni.Micsoda idilli állapot lenne ez, lakhely megválasztásakor! Ábránd, ábránd.
A fotókon látott napon parton voltunk, másnap csónakban. Én csónakban, Meli meg a parton. Akkor olyan helyet találtam ahol látótávon sem volt szomszéd. Takarta őket az öböl túlsó hajlata.
A víz viszont remekül viszi a hangokat.
Nem tudom, hogy hányan voltak, de mind hallássérült lehetett, mert ordibáltak. Sajnos az illem is, meg a törvény is tiltja az ilyen horgászok vízbe hajigálását.
No meg most a vízbedobálás is ellenjavallt, mert testi érintkezést kívánna meg. Soha nem értettem, mi a fenének megy ki a természetbe az aki ordítozni akar? Csináltasson magának egy süketszobát oszt süketeljen.
Sötétben eveztem vissza, addigra valami érhette a beszédközpontjukat is nem csak a fülüket.
Onnét tudom, hogy megkérdeztem tőlük merre vannak a harcsázó csövek? Nem akartam ráevezni és esetleg felszedni a zsinórt a lapáttal. Hát valami olyan halandzsanyelven, vagy mifenén válaszoltak, amiből csak két dolog jöhetett le. Vagy nemzetséget váltottak, vagy valamiért az eltelt órák alatt erősen sérült a beszédközpontjuk. Utóbbira szavazok.
Azért még hideg a víz, nem lenne szabad a felhevült hangszálakkal beleinni.
De nagyon utálom amikor így utánam jön a civilizáció. Már akinek ez a civilizált világ!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése