Nem sok alkalom nyílott az idei esztendőben gombát fotózni. Felénk hiányzott hozzá az eső. Most az is megjött. Ha az eső után is marad a viszonylag melegebb idő, és néha a nap is ránk néz, akkor még lehet pár lelet és fotó.
A tuskón ülő korall régi ismerős. Tavaly is ott díszlett s hát szerencsére nem csak én nem bántom. Fogalmam nincs, hogy fogyasztható korall vagy sem, de nem is érdekel.
A nagy fehér az biztosan nem fogyasztható, valamiféle igen kiterjedt farontó gomba. Úgy néz ki, mint mikor ráöntenek egy fél vödör meszet egy tuskóra és ott megköt. Nagyjából annyira ronda, hogy az már szép.
A kalapos telepet nem ismerem. Tuskógomba, de nem vendel, nem árvégű. Jól néz ki, viszont élek a gyanúperrel, hogy csak szemre barátságos. Seregével van minden évben, épp ezért már illetlenség, hogy nem nyomoztam a kilétét. No majd egyszer. Addig: -mindent a szemnek, semmit a kéznek!
A fűben ülő kalaposok csiperkék. Kiterjedt nemzetség és hát olyanok mint a "Kálen" család az Alkonyatból. Nem mind "barátságos".
A másik kettő, a fűben ülő gömbök, pöfetegek. Ez is egy kiterjedt nemzetség, viszont rájuk az áll, hogy fiatalon mind "barátságos". Fiatalon mind fogyasztható, csak nem mindegyiket érdemes.
Téveszteni sem szabad, ezért tisztítás, feldolgozás előtt minden pöfeteget ketté kell szelni, nehogy rejtőzködő gyilkos galóca, vagy áltrifla legyen belül.
A képek egyesével a: Gombák címet viselő Google Fotók albumomban tekinthetők meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése