Íme barangolásom egyik célja. A bicskás képen.
Miatta jártam, barangoltam össze keresztül-kasul az árteret és kutattam, szemléltem a vénségesen vén füzeket.
A még lábon állókat is és a már elfekvőket is.
Laska. Kései laska. Összességében azt kell mondjam eredményes barangolás volt. Teli vízzel ugyan -alaposan megszívták magukat-, viszont tekintélyes mennyiséget leltem.
A laska mellet -a mohás fotón- lévő gombát nem ismerem. Felkapaszkodtam egy ismerős ághoz, azon tavaly volt laska, most meg ez. Hasonló csak világosabb, sokkal keményebb és nincs lemeze.
Emitt pedig, a másik két fotón, a másik megcélzott. Szép mennyiséget leltem egy fűzfa fekvő ágán. Gyakorlatilag két ág közti viszonylag kis résben nőttek meg. Gyönyörű telep. Téli fülőke. Ez a nyálkás tapintású kalapos roppant mód ízletes. Elhoztam hát, s bevallom másnap már reggeli lett belőlük. Sokáig nem vadásztam rá, mostanság már igen.
Hosszan fog még teremni, számos helyen találtam apró, még alig fejlődésnek indult példányokat. Nulla fok felett, napsütésben szépen fejlődnek. Ha most fagy jön akkor megállnak, pihennek, megvárják az újabb enyhülést. Lesz gomba a télben is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése