Ő lett Badagva a "nehézfiú".
Majd a guta ütött meg a hőségben a fényképező hiánya miatt és, hogy valószínűleg elszalasztottam egy fantasztikus lehetőséget. Azért rácsorogtam a "cocára" a nád takarásában és pár méterről sikerült egyszer rácsettintenem a telefonnal. Persze a közelség miatt elballagott. Nem ijedt meg, jól megbámult mielőtt elment. Az a kép nem egy nagy szám lett, csak nekem értékes. Bezzeg a maiak! Erre most büszke vagyok!
A szagomat meg gondolom az iszap nyomta el az orrában. Volt időm megfigyelni is, meg képeket készíteni is. Nagy nyugalommal turkált az iszaposban, csócsálgatott ha talált ehetőt és közben sétált a part mentén a sásos mellett. Lehet friss hajtásokat is eszik a gyékény tövéről, mert az kellemesen édeskés ízű.
Irgalmatlanul nagytestű példány. Láttam már pár vaddisznót -igaz zömében állatkertben, vagy futtában az erdőn, mezőn- de ekkorát még soha. Akkor vett észre, mikor fel kellett térdeljek és az evezőkkel kellett kezdenem fékezni a csónakot, mert pont nekinyomott volna a szél őkelmének. Úgy 15-20 "lépésről" készítettem az elköszönő képeket, abból a távolságból ..., hát félelmetes! Azt hiszem lesz még akit alaposan megijeszt az arborétumban, mikor megugrik a közeléből. Ő viszont most sem ijedt meg. Megint megbámult jó alaposan, majd hátat adott és beléptetett a zsombékosba, takarásba.
Ott szöszmötölt sokáig a közelben, mert többször is hallottam a fújtatását. Lehet, találkozunk még, hacsak el nem költözik a területről. De miért tenné?
Ja! Hogy miért lett a neve Badagva, a nehézfiú? Elmondom.
(Ba)zinagy (dag)adt, v. (dag)onyázó (va)ddisznó. Hát ezért.
Ha rákattintasz a kiemelt névre, elvezet a többi képhez.
Gratula a gyönyörű képekhez! Azért vigyázz, nehogy felbőszítsd őkelmét, mert még meglepetéseket okozhat.
VálaszTörlésNagyon bosszantó, amikor nincs nálad a gép, amikor a téma ott röfög előtted....Jaj, de nem féltél?
VálaszTörlésGyönyörű példány, de én nagyon félek a vaddisznótol....
- Köszönet! Vigyázok őkelmével. Nem vagyunk egy súlycsoportban. Szerencsémre. :)
VálaszTörlés- Tényleg az, nem is sűrűn követem el, de most sajna megesett és másnap kisegített a szerencse.
Nem féltem, mert előre elterveztem minden mozzanatát a dolognak. Nem kell félni tőlük, mert kerülik az ember közelségét. Támadni csak a sebzett példány támad, ha megszorítják és a malacos koca, ha nem tud kitérni a kicsikkel. Ez viszont szinte soha nem fordulhat elő az erdőn. Van ott hely. Ha véletlen mégis túl közel kerülne az ember hozzájuk, hát nem szégyen, de teret kell adni nekik és csendben meghátrálni. Övék a vadon, mi ott vendégek vagyunk. :)
Elismerésem, fantasztikus képek! Igaz megkértelek, hogy ne menj hozzá közel... Dehát mindig ilyen vagány vagy :)
VálaszTörlésMiért ijedt volna meg Badagva? Az erősebb lény tudatában övé volt a vízpart.Gyakran tapasztalom én is , hogy az állatoknál ugyanúgy meg van a kíváncsiság.Jól megnézik a közeledő emberfiát.
VálaszTörlés- Nem is vagyok vagány. :)
VálaszTörlés- Hát ez az! Miért is ijedt volna meg? Ahhoz ott voltam én. :))
Ez is szerencse.
VálaszTörlésKedves Józsi!
VálaszTörlésSzívből gratulálok minden gyönyörű fotódhoz és köszönöm, hogy általad ismeretlen tájak ismerőssé válnak.
Szeretettel
Magdi
Tényleg nagyon jók a képek :) Nem tudtam, mit jelent a Badagva :))) gondoltam megnézem a neten, mert ezt a bejegyzésed nem láttam, és ide vezetett :)))
VálaszTörlésHűűű azért én lehet féltem volna cseppet :)
Örülök hogy tetszik. :) Belső kényszert éreztem, hogy felcsapjak keresztapának. :))
TörlésMit mondjak? Nem megnyugtató érzés, amikor hosszasan néz farkasszemet, minden félelem nélkül és kissé gonosznak tűnő tekintettel. :)))