de azért bátran merem ajánlani a természetnek a sok szépségért, gyönyörűségért, élményekért, felejthetetlen emlékekért amiben részesített. És hogy tanított.
Mert figyeltem én tanító Úr kérem figyeltem. Talán már bukni nem bukok, egy kegyelem kettesre azért biztosan feltornáztam már magam. Tanító Úr kérem! Én javítani szeretnék!
Szívemből szóltál, illetve írtál.Köszönöm.
VálaszTörlésJól mondod, csak az a baj, hogy olyan kevesen veszik észre azt ami a környezetükben van. Lányomék 5. osztályban kirándulni mentek a Felsőtárkányba. Nem ismert sok növényt, de ami előfordul az út szélén gyakrabban azt igen. Következő szülőin, megkérdezte az osztályfőnök, hogy hol tanulta a lányom ezt a sokféle növényt, mondtam útközben. Őszintén csodálkozott, s gratulált. Volt ez 11 évvel ezelőtt. Azóta még ritkább az ilyen.
VálaszTörlésRitkább... de akad!
VálaszTörlésJó, és szép a természet, de a mindennapi betevőt megszerezni tőle nem kis feladat. Akik járják az erdőt, sem ismerik minden növény nevét, s gombából is elegendő az, amit ismernek. A többi mind neszeddle, meg hagydott.
VálaszTörlésEgy asztalos biztos többet tud a fákról, de ő a sebész, és az erdész a körzeti orvos, a favágó a hóhér... én meg örülök, ha a tátogót, meg a kecskerágót megismerem, és vígan ropogtatom a papsajtot. Attól vagyok ilyen okos. :-)
Gyönyörű fotó:)
VálaszTörlés