Kőtenger
Bár inkább mondanám kőfolyásnak, nincs itt tengernyi kő.
"Ej mi a kő!" ... Ez bizony kő. Bazalt. Kő hátán kő.
Szép a hangja, mikor kiugrik az ember lába alól s legurul kicsit
a többiek hátán.
Hajdan volt bazalttornyok széttöredezett maradványai.Nem tartottam volna viccesnek, ha épp akkor dől le egy kőóriás s zúdul lefelé, maga előtt tolva a folyást amikor én alant fényképezéssel múlatom az időt.
Mert hiába tenger, ebben úszni bajos, legfeljebb megúszni, lemerülni benne pedig igazán nyomasztó érzés lehet.
Még a pillanatnyi élmény sem érné meg.
Ez csak úgy eszembe villant, de kicsiny a valószínűsége, megéri hát megállni pár fotó kedvéért, s közben megtapasztalni, mily kicsi is az ember, ha óriások állnak felette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése