Az idei első ...

Tizenharmadika.
Az első út a csónakkal, az első horgászat és elesett az első bajuszos is. Szóval, szerencsésen alakult a nap.
Ha a stég körüli rövid cirkálást nem számítom, a mai volt a felújítás utáni első út. Elcsorogtunk az erdő alá, kerestünk egy viszonylag szélárnyékos helyet ahová odatűzött a nap.

A szélárnyékot ez a barkát bontott fűzbokor adta, a nap meg épp szemből tűzött délután. Kellett is az ereje, mert a feltámadó szél erősen rontotta a hőérzetet.

Nem kifelé a mély vízre horgásztam, hanem a parttal párhuzamosan, a parttól úgy tíz méterre. Balfelől ez a tavalyról maradt száraz nád esett, azon túl dobáltam. Jött pár dévér. Elsőre szebbek, majd kisebbek. Közben két szereléket is betéptem. Már-már bosszantó ahogy én vonzom az akadókat, vagy azok engem.
No de, ott a hal! Ha van. Volt. Majdnem végszóra beúszott egy szép pikkelyes. Ippeg 1,5 kg-ot nyomott.
Azt nem mondom, hogy rekordfogás volt, de az év első pecájának pont megfelelő az egy szép ponty és az öt dévérkeszeg. Utóbbiak is elkerülték összsúlyban a kilót.