Óriás és bimbós

Pöfetegek.
Óriás pöfeteg és bimbós pöfetegek.
Visszamentem arra a területre ahol tavaly is találtam óriást. Ámde úgy nézett ki, nem lesz szerencsém.
Találtam ugyan egy férfiökölnyit, de azért az mégsem óriás. Nevében igen, termetében nem.
De nem hagyott a vadászszenvedély békén.

Úgy gondoltam, ha volt egy, akkor lehet még egy. Vagy akkora, vagy nagyobb. Bevettem hát magam a mellég érő csalánosba. Nem egészen úgy voltam öltözve, rövid ujjúban néha csípett. De hát ugye ha egyszer a csaláncsípés jó reumára! Vagy nem?
Érdemes volt bemenni! Bent volt a csalánosban a másik. Az már óriás! Nevében is, termetében is.
A bicskám kinyitva 22 cm, a termetes gomba súlya 0,8 kg.
Szép fehér belsővel ahogy az a nagykönyvben írva vagyon!

Nem, nem! Nem rántva lett. Bár szinte minden recept az óriás pöfetegre a rántott variációt mondja a legjobbnak, hát nem az lett. Majd máskor beszélek róla.
Azért még körülnéztem egy két helyen. Találtam óriás csiperkét, meséltem már róla s mutattam is. Elfogytak reggelire tojással.
Egy fenyőligetben bukkantam rá a két bimbós pöfeteg csoportra.
Nagyon szépek. Nem ritka, eddig is találtam minden éven, csak nem ilyen szép telepekben. Amerre én járok, általában csak pár darab szokott lenni egy-egy csoportban. Most nem. Mint ahogy eddig nem, úgy most sem szedtem fel őket. Pedig hát azt írja a nagykönyv, hogy ízletes, aromás gomba. Sőt! Az egyik legjobb ízűnek mondja. No de, már nálam volt az óriás. Majd legközelebb. Ahogy én tapasztaltam, nemigen viszik el mások sem.
Így hát, majd szépen beérnek, kilökik a rengeteg spórát és jövőre arathatok. Ideje volna megkóstolni ha már annyira dicséri a szakirodalom.