A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (395) Deseda (360) Gombák (220) Horgászat (201) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (101) Kvár (96) Zsömi (96) D.arborétum (76) Kedvenceink (75) Állati (75) Somogyban (74) miEz? (68) tréfás (64) virág (54) "Állati" (52) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (16) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2020. augusztus 2., vasárnap

Egy újabb láda

Megint egy láda. Megint egy katonai és megint eléggé elhanyagolt állapotban. De ennek jó a deszkája.
A szerszámok mellett -az alját piszkosul megfogta a rozsda belül- valamiféle vegyszerek is ivódhattak a deszkába, mert nem barátkozott meg vele a szú.

Anyaga fenyő, puhafa és mint köztudott két fajta szú létezik.
A keményfa szú és a puhafa szú.

Katonai mivoltát a színe és az elején még látható "H" bizonyította. A rengeteg lyuk rajta az nem sorozatlövés eredménye, hanem mert erősítés gyanánt mindenféle falapolással és ezáltal iszonyat mennyiségű szeggel, facsavarral tolták teli.
Ezeket én feleslegesnek ítéltem és leszereltem. Egy kivétellel. És láss csodát, a láda nem hullott atomjaira a felesleges lapolások hiányától. Egyet meghagytam, belül a hátsó falán lévő rétegelt lemez lapot -a fedlapon lévő szerintem gyári cucc-, mert azt annyira telenyomta a mestör facsavarral és még ragasztóval is ráerősített, hogy leszedhetetlen. No persze lecsiszolhattam volna csavarostul, de minek? Vagy még meggondolom. Amúgy rengeteg apró szeg maradt benne, amivel az éleknél támogatta meg a mestör az illesztéseket. Jobb azt ragasztotta volna! No mindegy. Benne hagytam, kedvem sem volt "kibányászni", meg az anyagot sem akartam kínozni. Szépen szintbe csiszolódtak és kifényesedtek ott ahol vannak. Engem nem zavar.
Maga a csiszolás minden várakozásomat felülmúlta. Lévén egy réteg festék, durván egy óra s lejött. Igaz, a láda sem túl nagy: 50x30x29 cm.
Külső belső csiszolás után megkapta a vegyszeres kezelést, azt is kívül belül, nehogy később legyen kedve bogarasodni. Most pedig szárad.
Amúgy is száraz, de hát nem tudok nekiállni tapaszolni a rengeteg lyukat, mert az egész városban nem találtam fakittet fenyő színben. Hatodikára ígérték az egyik helyen.
Majd folytatom, a külseje is még bizonytalan, vagy pácot kap, vagy megégetem "sárkánnyal" és akkor színtelen lakkot kap. A hasznosulása is elgondolt, ha belefér minden amit elterveztem.
"Meglássuk". Ha megkészült, megmutatom.

Addig pedig kész láda, kattints a címre: -Katonaláda és Konzerválva ... az öreg lisztesláda.

2 megjegyzés:

  1. Különös vonzódásom van a különböző ládák iránt...ez is nagyon hangulatos! :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valamiért nekem is. Valamiért úgy érzem, nem ez volt az utolsó ládám. :) Nagyon szépen köszönöm! :)

      Törlés