Ahogy fürdik a lenyugvó nap sugaraiban, az pazar látvány!
A torony előtt lévő bokor rejtette a "romlást" a falon, ahol végül is bejutottunk.
A néptelen vár.
Rajtunk álló, és rajtunk kivülálló okok miatt 2007-ben, mikor ezek a képek készültek, olyan későn értünk a várhoz, hogy már nem volt nyitva. Úgy döntöttünk, megpróbáljuk körbejárni, és közben fotózni. Nem volt egyszerű, mert nagyon meredek, és omladékony a hegyoldal. Mariann túracipő híján nem is tudott jönni, maradt a várkapu előtt. Véletlen bukkantam rá a falon tátongó nyilásra, bebújtam, és egy terembe jutottam, onnét meg a várudvarra. Melinda, és Zsömi is bejutott ezen az úton. A vár "elesett". A néptelen várat bebarangolva, és körbejárva fantasztikus képeket sikerült készíteni, nem is beszélve a látványról, élményről. Lassan lebukott a nap, kijöttünk. A "megszállás" véget ért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése