A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (391) Deseda (353) Gombák (217) Horgászat (198) Úton (167) Madarak (153) Családi (134) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (70) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (14) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2009. szeptember 15., kedd

A vihar

Márianosztrától nem messze található a 313 m magas Zuvári-hegy. A nem túl nagy magasság ellenére, a hegyre felfelé vezető utolsó szakasz nagy meredeksége miatt,"sportos" a feljutás.
Már jártam fent néhény éve, de gondoltam érdemes megnézni maradt-e még valami a várromból. Maradt, csak nem láttuk, mert lecsapott ránk az "égi áldás". A médiák az évszázad viharaként írtak az ítéletidőről, ami '09.07.18-án végigsöpört az országon. A képen a Duna felől érkező vihart örökítettük meg, ami pár perc múlva "lecsapott"a hegyre, és a lezúduló csapadék szó szerint lemosott onnét bennünket. A bő víz villámlással, és csontig hatoló "pusztító" széllel párosult. Nem csak mi, hanem a hegyet borító öreg erdő is nyögte az erőt, és megtapasztalhattuk a természet hatalmát. Félelmetes, de egyben gyönyörű, és fenséges volt. Köszönet az "égieknek", hogy épségben leértünk. Két nap múltán-a harmadikon-visszatértünk, és bejártuk a romokat.

2 megjegyzés:

  1. Életem egyik legszebb vihara volt. Köszönet a túráért!

    VálaszTörlés
  2. Szép kép! Komor, és baljóslatú. Jól sejteti a természet erejét.

    VálaszTörlés