Ezen a fán szoktak megpihenni szajkóék is, de ők nem költenek ilyen helyen, a lomerdőket részesítik előnyben. Ha ember közelében raknak is fészket semmiképpen nem magányos fán, inkább például egy tujasorban. El is tűntek, egy idő óta már nem cserkelnek a környéken. Közeleg a május, lassan itt a fészekrakás ideje. Talán akad érdeklődő a kihelyezett odúra is, mire virágba borul az öreg. Akkor aztán igazán gyönyörű ez a fa!
Nincs hát más dolgom, mint időnként rálesek az odúra és szurkolok az öregnek, ne tengesse napja nagy részét magányosan. Költözzön vidám, dalos társaság a széltől védett napsütötte kis lakásba és sokasodjanak.
Biztosra tudom, hogy az a fa nem lesz magányos és otthonra talál benne egy kis madár:)
VálaszTörlésSzeretettel.Magdi