Süllő

Rekordlistás halakat megint csak nem tudok mutatni, de szépeket igen.
Mert ezek nagyon is szépek.
Régebben is mutattam már süllőket és írtam róluk, de ezek az idei elsők.
Nincsenek akkorák, mint a "Halott harcos", de nem is a fogható méret alsó határát verik. A kisebbik 44 cm és pontosan 1 kg, míg a nagyobb 53 cm és 1,7 kg-os. Viszonyítani tettem melléjük az "Elveszett, majd .." meglett merítőmet. A pontyoknak "bevitt mesterhármas" óta nem is horgásztam. Részint az idő nem kedvezett, másrészt meg akadt más tennivalóm. Pont egy hét telt el közben. Pontyra amúgy is tilalom lett és közben lehűlt a levegő, hűvösebb lett a víz is, elment a fronthatás és ami a lényeg, felszabadult a süllő. Megdolgoztattak.
Az elsőt délelőtt 10.45-kor, a másodikat délután háromkor akasztottam.
Hogy miért nem hagytam abba közben? Mert elkapott a hév. Amúgy is szeretem a pergetést és művelem is egész évben, de most különösen elkapott a lendület. Azért is, mert mikor épp abbahagytam volna, akkor bekukkantott egy-egy méreten aluli süllő, vagy éreztem egy koppintást és megint megjött a kedvem. Akadt egy épp negyvenes kis csuka is, de azt visszaküldtem hízókúrára, azzal a szigorú intelemmel, hogy ősszel ismét találkozunk. Ígéretes nap volt a jövőre nézvén!