A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (317) Deseda (207) Gombák (139) Úton (137) Madarak (119) Családi (117) Vártúrák (104) Horgászat (103) Gasztronómia (97) Gépek (94) vegyes (89) Zsömi (77) F-1 (76) Kedvenceink (74) Kvár (67) miEz? (60) Somogyban (57) tréfás (54) D.arborétum (52) Állati (47) "Állati" (45) St.földön (45) +jegyzÉs? (43) virág (43) Veterán (35) feljegyzÉs (35) Királynő (30) vitriol (30) Történetek (28) görBee (19) Hadban (15) retro (13) Három kérdés (11) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Balaton (2)

2010. okt. 7.

Halott harcos

E hét kedd napján lettem figyelmes a part mentén széllel sodródó tetemre. Kiváncsiságom kielégítendő rákormányoztam, majd miután láttam, hogy miféle halról van szó, lapáttal felnyomtam a sáscsomóra.
 Jobb szerettem volna, ha a zsinórom végén ficánkolva küzd, nem pedig így végzi. Igazán kár érte!
Nem húztam mellé a centit, de legalább nyolcvanas. Uszonyai és farokúszója kékes színéről Melindának egyből beugrott "kék uszony", bár az oly rég történt, hogy kizárt az egyezés. Vélhetőleg az is egy sérült hal lehetett és azért mutogatta magát és gyanítom, hogy ezt a gyönyörű süllőt is megakasztották, majd elszabadult és utóbb belepusztult a harc közben szerzett sérülésekbe. Sajnálom szegényt! Szebb véget érdemelt!
Egy halott ragadozó, egy halott harcos! Ezen a képen szépen mutat a nyughelye, a képet pedig megőrzöm és közzéteszem emlékezetére.
Rajta hagytam a sáscsomón, így legalább nem a vízben bomlik, hanem szerencsés esetben rátalál "Vuk népe", esetleg az arborétumot lakó dolmányosok nemzedéke. Addig is, pihenj békével szépséges harcos!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése