A farok

Na, erre sem mondják, hogy fotóművész készítette!
És tényleg nem. Én voltam az elkövető.
Most jöhetnék mindenféle kifogásokkal, úgy mint fényviszonyok, mozgott a "céltárgy", a csónak is.
Valóban így volt, de a lényeg, ezt elszúrtam!
"Nem kicsit, nagyon!"
Nem horgásztunk, csak elmentünk csónakázni egyet Józsiékkal. Elég későn indultunk, majdnem este hétkor.
A lányok vették észre a gyékény mellett felbukkanó termetes uszonyt. Hol itt, hol ott mutatta meg a farokúszót.
Többször is rásiklottunk szép csendben, de a halat magát nem láttam meg, mindig csak az uszonyát. A képpel ott követtem el a hibát, hogy nem ellenőriztem vissza, pedig lett volna alkalmam megismételni a felvételt. Most már mindegy.
Enikő is fotózott, szerintem ő ügyesebb volt, holnap majd kiderül.
Majd erre a képre azt mondom, belevittem a művészi látásmódom!
Szerintem egy termetes busa mutogatta az uszonyait, vélelmezem megsérült és nem tud huzamosan merülni. Már sötétedett és mi még mindig ezzel a farokkal voltunk elfoglalva.
Azért előtte bejártuk az egész ágat, megetettük a szúnyogokat, Józsi evezett mi meg csak élveztük az utazást, meg a sok látnivalót.
Ahogy elkezdett sötétedni, szinte azonnal, érezhetően lecsökkent a hőmérséklet is a vízen és a szúnyogok egyre szervezettebben, összehangoltan támadtak.
Én riasztóval sem fújtam be magam, "ettek" is szorgalmatosan.
Azért a farok miatt izgalmas, amúgy meg szép este volt.

Nem véletlen bíztam a jó szemű leányzóban. Íme itt egy jó kép! Köszönettel, hogy ennyire kései órán átküldték, visszahívtam a bejegyzést és beillesztettem.