Egyre több...

Úgy veszem észre sajnos, egyre több az agresszív megnyilvánulás, erőszak, "elborúlt elme"! Mindenkiben ott lakozik a "szörnyeteg", csak van aki bír vele, van aki nem és sajnos vannak, kik nem is akarnak. Nagyon nem újkeletű probléma ez, csak most kezd belőle elegem lenni és gondoltam elmondok egy "tanmesét". Nem mese! Megtörtént!
Jó pár esztendeje esett meg. Édesanyám halálát követőn nagyanyámat kisebbik fia vette magához. Őket mentünk meglátogatni Budapestre. Már ránksötétedett, mikor hazaindultunk, előttem ment öcsém én pedig követtem. Egyszer csak öcsém kocsija hirtelen furcsán megbillent és kivágódott alóla egy sötét tömeg. "Beleálltam" a fékbe, de így sem tudtam időben megállni, hallottam egy roppanást és éreztem, hogy vonszol valamit a kocsi eleje, ami alászorúlt. Megállás után kivágódtam a gépből és ledobtam magam a kocsi elé. Szerencsére csak egy pótkerék volt! Mint kiderült az öcsém előtt haladó kocsi aljáról szakadt le, ő rászaladt és átment rajta az Audi csak a motorvédő lemezelést vette le. Nálam beleakadt a váltóház és beszorúlt. Még szerencse, hogy nem érte egyik kocsin sem a futóműveket, mindketten középen kaptuk el. Megpróbáltam kicibálni, de nem ment. Közben mögöttünk gyűltek a kocsik. Hátramentem, a mögöttem álló Suzuki vezetőjének elmondtam mi történt, mondtam van helye és megkértem kicsit toljon hátrább, vagy kerüljön ki én meg megpróbálok leállni az elszabadult kerékről. Így is kezdtük! Láttam a tükörben, hogy megy hátra, én is elkezdtem tolatni és mikor lepattant a kocsim az akadályról egy pillanatra megugrott. Azonnal megfogtam, de mint utóbb kiderült így is elérte a Suzukit. Borzalmas volt az ütközés ereje! Én észre sem vettem. Kiszálltam és indultam volna a kerékért, mikor mögülem jött az éktelen üvöltés! Nekem jött! Nekem jött! Több hangot is hallottam. Ordított a Suzukit vezető férfi és a női utasa is. Feléjük léptem és közben már mondtam is, nyugalom, ha kár van akkor én vagyok a hibás mert tolattam és rendezem! Hátra érve néztem, nicsak a két kocsi nem is ér össze! Kérdem mi történt? Feszt ordított mindkettő, nekimentem! Kértem a férfit mutassa a sérülést, mert a kocsik állása alapján az én Samarám hátsó műanyag lökhárítója közepe érhette el a Suzuki rendszámtábláját. Percekig vizslatták mindketten, közben óbégattak, hogy nekikmentem. Én meg mondtam, rendben, elismerem a felelősségem, mutassák a sérülést, vagy hívjanak rendőrt. Erre kicsit csend lett. Nem sérülés nem volt, a lökhárítót és a rendszámtáblát fedő porrétegen sem láttam horzsolódást. Hosszas szemlélődés után elismerték, nem sérülés, de semmi nem látszik! Kérdeztem, akkor miként a továbbiak? Mehetünk vagy rendőr? Mondja a férfi is, sérülés nincs a kocsiján menjünk. Elköszöntem, elfordultam és léptem a kocsim felé. Erre azt mondja a "hátamnak", ő aki másodperccel előbb egyezett meg velem és a távozásba:
-"és, ha van nálam egy lefürészelt csövű puska, akkor mi történik?"
Ötvenes éveik elejét taposták! Elfutott a méreg rendesen és félretéve az udvariasságot, jó modort, mondtam nekik:
-" nem az a baj, amit mondasz, hanem leginkább az, képesek vagytok a szaporodásra és az ilyen állatok nevelnek fel gyerekeket!
No és itt ért véget a sztori, mert léptem egyet felé, mire nagyon gyorsan ült be a kocsijába. Meglehet, akkor már nekem is látszott a tekintetem mögött a bennünk lakozó "fenevad"! Sőt! Bizonyosan!

Ennek a bejegyzésnek gyászos lett az aktualítása. Ma, szolgálatteljesítés közben meghalt egy rendőr Budapesten! Halálra gázolták! Szándékosan!