A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (395) Deseda (359) Gombák (220) Horgászat (201) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (101) Kvár (96) Zsömi (96) D.arborétum (76) Kedvenceink (75) Állati (75) Somogyban (74) miEz? (68) tréfás (64) virág (54) "Állati" (52) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (16) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2010. október 18., hétfő

Kázmér

Ő Kázmér! Hogy ki volt a keresztanya? Nekem is Bajás mesélte és most továbbadom, mint ahogy megmutatom az általa készített remek felvételeket is.
Csütörtökön találkozott vele a "Disznó öbölben" és horgászélményei mellett emígyen írta a találkozást.


"-Na nem ezért írok, hanem a "hercegi családod" valószínű leszármazottja miatt. Egyszer csak megjelent, nézegetett pár percig, oszt kijött mellém táplálkozni. A félelem legkisebb jele nélkül. Közben még egy keszeget is kitekertem, de nem zavartatta magát. Elmentem szólni Zitának, hogy nézze meg a hattyút. Mondtam neki, hogy még horgászni sem tudok tőle. Aztán kicsit odébb küldtük. Én bedobtam, és kisvártatva visszajött mellém az elűzött "madárka". Szórtam neki egy kis csemikukit, amit felszedegetett. Pár perc múlva elúszott. Később egy gombászó nő mondta, hogy ők már régebb óta etették, és elnevezték Kázmérnak. Nem semmi élmény volt!"


Így lett hát ez a szép madár Kázmér és az ember barátja. Ezeket az alaptermészetüknél fogva kicsit félénk ámbár kiváncsi madarakat, kis szeretettel, törődéssel, barátsággal könnyeden lehet az ember barátjává tenni. Onnét kezdve bizalommal van, egészen addig, míg keserű tapasztalatokat nem szerez. Sajnos néha szereznek! Most szerencsére olyan emberekkel találkozott, kik tudták értékelni szépségét, közeledését és kicsit azért "vad" barátságát.
Köszönet a történetért és a szép képekért!

2 megjegyzés:

  1. Nagyon szívesen, ha rajtam áll, máskor is! Örülök, hogy ha keveset is, de hozzá tudtam tenni valamit a blogodhoz.

    VálaszTörlés