A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (391) Deseda (354) Gombák (217) Horgászat (199) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (71) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (14) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2013. augusztus 14., szerda

Csobánc vára

2007-ben jártunk a várban legutóbb
-egy rövid bejegyzéssel s két képpel meg is említettem 2009-ben, Csobánc címen-, akkor már késő este volt mire elértük a várat s csak néhány éjszakai képet készítettem.

Mint például ezt a képet is, ahol Zsömi megpihent a falmélyedésben, a hős várvédők emlékét őrző emléktábla alatt.

Íme az emléktábla is, szintén a 2007-es látogatáskor datált fotón.

Az idei látogatáson készített nappali képeket összerendeztem egy albumba, kit érdekel, katt: ide!

Csobáncot először az 1270-es években említi írás, már mint kész várat. Több mint kétszáz esztendő telt el mikor először említik hadi cselekedet kapcsán. Mátyás királyunk halálát követően erősíttette meg Kinizsi Pál, hogy ellent tudjon állni Miksa császár csapatainak. Buda 1541. évi elestét követően, mint erős végvár állt a birodalmak határán. Hegyesd elestével gyakorlatilag "farkasszemet nézhetett" a törökkel, de legyűrni soha nem tudta az Oszmán birodalom jelen lévő ereje. 1664-ben az átvonuló török haderővel, járt Csobánc alatt a híres török utazó, történetíró Cselebi is, megragadhatta a látvány, mert művében is megemlíti.
A legdicsőbb harc 1707-ben esett meg a falakon, mikor is Szász Márton kuruc hadnagy hatvan fegyverforgató férfi és harcos asszonyaik, leányaik élén visszaverte Rabatin tábornagy ezer fős hadát, levágtak négyszázat az ostromlók közül, köztük félszáz tisztet és a vezénylő parancsnokot, Kreutcz ezredest. Csoda, hogy ezek után a császár ezt is felrobbantatta?
A rombolás gyorsabban ment, mint a mentés, de azért most már nyugodt vagyok. Ha lassan is megy, de eredménye vagyon a munkának!

8 megjegyzés:

  1. Ezek a régi várromok olyan varázslatosak, van bennük valami misztikus. Te pedig mindent tudsz róluk:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mindig elfog valami elfogódottság az ilyen helyen.
      Csak szeretnék, de még csak sokat sem tudok.
      Sőt! Eleget sem. :)

      Törlés
  2. Mikor ilyen varázslatosnak tűnő várat látok, én is hercegnőnek képzelem magam:) Ugye nem túl nagy bűn, felnőttként is visszavágyni a mesék világába. Nagyon szép fotók kedves Józsi!

    VálaszTörlés
  3. Húú, lesz mit bepótolnom nálad, ha elmennek az unokák...:)
    Nagyon jó kis helyeken jártatok. Nagy élvezettel olvasom, én sajnos, mint az utóbbi több, mint 20 évben, megint nem megyek sehova... De örülök, hogy ilyen helyeken jársz, jártál és megosztod velünk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök hogy tetszik, így legalább nem unod mikor bepótolsz. Sajnálom hogy nem mentek sehova! :(

      Törlés
  4. Mit szólsz hozzá? Az egri végvári vigasságokon Csobánc várából is voltak hagyományőrzők. Részt vettek az ostromban több más csoporttal együtt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nahát! Azt tudtam hogy a hagyományőrzők kapcsolatot ápolnak egymással s átugranak a szomszéd várakba, de Eger nem épp szomszéd! :)

      Törlés