A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (395) Deseda (359) Gombák (220) Horgászat (201) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (101) Kvár (96) Zsömi (96) D.arborétum (76) Kedvenceink (75) Állati (75) Somogyban (74) miEz? (68) tréfás (64) virág (54) "Állati" (52) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (16) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2013. augusztus 10., szombat

Kő, kő és kő

A Fénykereszt után fojtattuk a hőtúrát és Gyenesdiásnál bekeveredtünk egy elhagyott kőbányába. Amúgy is szöcsketikkasztó volt az idő, de az izzó kövek közt meg egyenesen csúcs!
Akkor hát irány a csúcs! Egyenesen.

Mi sem bizonyítja ékesebben, hogy a kép közepére komponált jó formájú segg az enyém, minthogy ott kapaszkodik mellettem Zsömi is. Kb addig a pontig.

Akkor aztán elege lett a melegből, porból, csúszkálásból meg aztán amúgy sem érthette a célt. Hová mentem? Fel. Csúcs! No nem egészen a csúcsig.
A képen már ott látszik előttem, kissé balra, a cél. Az a kis fenyő. Lentről szúrtam ki és egyszerűen kíváncsi lettem, miként, hogyan kapaszkodhatott ott meg s mi a titka amitől még él is?

Felértem hozzá.
A természet visszahódító erejének eme előretolt kis harcosa, ott kapaszkodott egy omladozó, málló kiugrón az iszonytató hőségben, a csupasz, izzó és porszáraz kövek közt és ... És élt!
Nahát! Ott felszívni a vizet!
Ki gondolta volna? Lefelé sem volt egyszerű. De jöttem. "Jöttünk." Egy kő, egy én, egy kő ... Lent kaptam hideget is -nem mondom meg miket-, fent meg, mint már mondtam is, volt a meleg.
S előttünk kő, mögöttünk kő, jobbra kő, balra kő, alattunk kő ..."Ej mi a kő!"
És mekkora volt a hő! Azóta tudom, a zerge azért nem tojással szaporodik, mert a tojat megsülne a sziklán. ... Bölcs a természet no! Roppant bölcs.

4 megjegyzés:

  1. Ugye mennyi kihívásnak eleget teszünk a természet szeretete miatt kedves Józsi:) Köszönöm a szép fotókat és az élménygazdagodást, amit egy-egy ismertető írásod alapján kapok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A természet maga a kihívás. :) Köszönet a látogatásért! :)

      Törlés
  2. A természetimádók nem vetik meg az "extrém" sportot,amint látom.Először azt hittem,hogy a Marsra küldtek robot helyett.Ritka jó felvételek.A kép láttán jutott eszembe,hogy egy hegymászó turista a következő üzenetet küldte: "köszönöm a mentősöknek,orvosoknak,hogy meggyógyítottak meg annak a két turistának akik megtaláltak."

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem mondták hogy mars! Sőt! Vissza akartak hívni, de épp akkor részleges süketségben szenvedtem.
      Egy feltételnek megfeleltem, lentről figyeltek a "megtalálók". :)

      Törlés