A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (391) Deseda (354) Gombák (217) Horgászat (199) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (71) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (14) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2013. augusztus 2., péntek

Hegyesdi vár

Várrom. Nem sok maradt, ebből a 281 méter magasságú csúcsra felhúzott, valamikori erősségből. Tán még az erősség megnevezés is túlzás, hisz vékonyra épített falai nem voltak alkalmasak nehézágyúk tartására és a lövés elviselésére, ezért inkább csak gyalogság befogadására építették eleink, vélhetőleg a tatárjárást követően.

1561-ben vette be a török, palánkfallal erősítette, és mintegy 600 főnyi lovas fosztogatót állomásoztatott benne Bajezid aga parancsnoklásával.
A török főtiszt esztendő múltával párbajra hívta Gyulaffy Lászlót, Tihany várkapitányát, ki egyben Csobánc várát is uralta. No meg remekül uralta a kopját is, amit úgy vert keresztül a páncéllal borított török agán, hogy a leírások alapján kihúzni sem tudták belőle, baltával kellett kiütni a holttestből.
A dicsőséggel megvívott párbaj havában királyi seregek vették ostrom alá a várat, visszafoglalták a töröktől, majd falait felrobbantották, felégették. 1562.áprilisában -kereken egy évnyi török jelenlét után- a vár sorsára pecsét üttetett. Soha nem építették újjá.

A hajdani szerpentinút helyett lépcsősor visz a magasba, a kialudt vulkáni kúpra. Háromszáznál több a fok, mit taposni kell míg megláthatjuk a csekélyke maradványokat s a valamikori falak mellől tekinthetünk Szigligetre, Csobáncra s jó idő esetén akár Sümeg várhegyére is.

Bízom benne,  a Hegyesdért Közalapítvány sikerrel vívja meg a maga csatáját a várromért, s az elkövetkező évtizedek nem pucolják tisztára a hegyet, legalább az megmarad ami még látható.

Nem csak a tetőn, de a vulkáni kúp meredek oldalában is vannak maradványok. Megpróbáltam közelebb férkőzni, de nem jutottam el a valamikori falakig. Alpinista technika kellett volna, de legalább kötél és kapaszkodónak csákány. Tán a kép baloldalán látszik, hogy a fa lombkoronája mentén elég meredeken bukik a hegyoldal. Kapaszkodónak meg csak száraz kórók voltak a bár köves, de omladékos, morzsalékos talajon.

Nem tartok időrendet a Zalaköszvényesről indított kirándulásaink bemutatása során, az ismertetőkben nincs jelentősége az időpontoknak.

Hegyesd várának romjait megörökítő többi képért: kattints (ide)!

8 megjegyzés:

  1. Látom, látom, ha téged olvaslak előbb-utóbb megismerem az ismeretlen várakat is. Nekem itt van az egri, de még arról is vannak bőven hiányos ismereteim.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A cél változatlan. Eljutni mindbe! :)
      Ismeretekben csak és kizárólag hiányosságokkal bírok.

      Törlés
  2. Nagyon szép helyen jártatok megint, szeretem ezeket az írásaidat, olyan járatos vagy vár és egyéb történelmi dolgokban:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pedig ez még csak a kezdet.
      Áááááh dehogy! Puskázok. Csak kicsit szeretnék járatos lenni, de sajnos még a kicsinek is csak az elején járok. :)

      Törlés
  3. Igazad van. Elegendő mászkálni ott, ahol más már nem nagyon kujtorog, és mindjárt megleljük az élet értelmét.

    VálaszTörlés
  4. Válaszok
    1. Várakozásomon felül. Kissé tartottam a fáradásától, hisz maholnap tíz éves lesz.

      Törlés