"Viharvadász" jelenti

Tegnapra jósoltak 9, mára tán 19 centinyi havat. Úgy látszik összevárták egymást. Hajnali négy után kezdhetett el szállingózni, mert akkor még hómentes volt a világ. Reggel hétre már bőven látszott s terelgette a szél is.
Azóta esik egyhuzamban. Azért én ezt sem nevezném brutális havazásnak. Erős havazás, közepes széllel.
Naná! Belém bújt a kisördög legott! Amúgy is várt rám egy süllő -legközelebb bemutatom- s mellé végre lehet vihart is fogni, pláne hogy hóval.
Szép s békés volt a táj, hordta a szél a friss havat, hullámzott a tó.
A hattyúknak persze volt annyi esze, megkeresték a szélárnyékos szakaszt. Kilencet sem ütött még az óra s már sodort a szél.

A széllökésekkel meggyűlt a bajom, nem volt könnyű talpon maradni a széttaposott hótól csatakos, csúszós fenékdeszkán. Tisztítani nemigen volt értelme, mert egyre inkább esett s egyre jobban fújt. Igen jó gyakorlat ez az egyensúly fejlesztésére, ha az ember gyerekének nincs kedve megfürödni. Márpedig nincs.
Tán ha négy fokos a víz, s az csak percekig "éltet".

Akkor igazán kemény a helyzet a széllökésekkel, mikor lent van egy horgony. Merthogy arról le szeretné tépni a csónakot a szél, lök egyet a kötél meg visszaránt, a hullám meg segít, ettől aztán kiszámíthatatlan irányokba mozdul el a talp alatt a padló.
Amúgy sem könnyű megállni ezen a sárgolyón, lévén gömbölyű és forog.

S hogy akkor miért nem ülök le? Miért? Ülve lehet pergetni? Én nem tudok, csak állva. Kapaszkodok a pecabotba. Rendesen elsodort a szél, rendesen megrakta hóval a csónakot s a galléromat. Megtaláltuk egymást a süllővel is, eltelt az idő, ebédhez szólt Magyaregresen a harang.
Mellesleg meg három óra még szerintem is elég ilyen cudar időben. Irány a kikötő! Kíváncsiságból megszámoltam, épp háromszázat kellett húzni a lapátokkal széllel szembe.
Még hogy a horgászat nem sport!

Üzenem ezt Szita Károlynak úrnak mert szerinte nem az, de bezzeg a tenisz, az aztán a sport!
Nos, jöjjön el velem egy ilyen mirelit túrára, utána elmegyek vele teniszezni.
Rendes adag leesett közben. Mögöttem a keréknyom, előttem a szűz hó. Olyan sokan nem jártak ma délelőtt a kikötőben.
Egészen konkrétan, rajtam kívül senki.

S hogy akkor én miért ...? Mit miért? Láttam peca közben az erdei ösvényen egy sportembert futni. Szélben, hóban, hidegben. Azt lehet? Az jó? Neki az, nekem ez.

Jaj! majd feledtem!
Megfejtettem egy nagy rejtélyt. Nem, nem az UFO talányt, hanem ... Igen is, büszkén jelenthetem, a hótoló egy létező szerkezet! Láttam. Sajnos bizonyítékkal nem szolgálhatok, pont azt a képet csesztem el. Ezek a gépek, eszerint egy rejtőzködő életmódot folytató szerkezetek. Néha felbukkannak, gyönyörű sárga fényjelenség kíséri!
Sajnos ritkábban mutatkoznak mint az UFO-k.