Jégtörés

Hiába a napsütés, nincs elég ereje. Gyengíteni tudja a jeget, leginkább csak partközelben, de feltörni nem.
Nem is csoda. Három éjszaka megint vagy két centisre hízott a csónakok körül.

Három nappal ezelőtt, mikor Robi barátom szaggatta fel s szabadította meg a csónakokat a szorítástól, ennél is vastagabb volt már. Úgy néz ki, a mostani fagyos éjszakák legalább fél centinyit hizlalják a páncélt s abból vesz el egy keveset a napközbeni enyheség.

Ebből bíz nem mostanában lesz csónakázás! Pedig a távolban, az erdős részeknél láttam jó nagy szabad vízfelületeket a parti sávban, ... ha napközben kitartana ez az enyheség s éjszaka kicsit kisebb lenne a fagy ereje, s ha jönne pár szeles nap ami kikezdi a jégpáncélt akkor ... De hát ugyebár sok a ha, s ezeknek pontosan az ellenkezőjét jósolják az előrejelzések. Hízni fog a jég!
Időnként majd kimegyünk s enyhítünk a csónakok szorításán.
A korcsolya szerelmeseinek ez jó hír, bár néhány bátor embert láttam már az ágban siklani. Én még nem bíznék ennyire a jég megtartó erejében!
Ámbár ott sekélyes ahol kísértették a szerencséjüket, de attól még messze nem tekinthető biztonságosnak! A biztonságos jégvastagság még odébb van!