A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (392) Deseda (354) Gombák (217) Horgászat (199) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (71) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (14) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2017. március 7., kedd

Csuklik a stég

Van egy vicc. Én nagyon szeretem.
- Ídesapám csuklik a Riska!
- Hát aggyá neki vizet fiam.
- Nem úgy ídesapám! Össze.

Hát lassan ez is összecsuklik. Pedig kapott vizet. Sőt!
Szelet is, meg jeget is. Azokat így együtt és az lett a baj.

Olvadáskor a felszakadt jégdarabokból az erős szél a víz erejével összefogva jégzajlást okozott és szabályosan arrébb tolta a stég lábait. Nem is kicsit. Az első fotón jól látszik, hogy a függőlegestől mennyire nyomta el a tartócölöpöket az egyesült erő.

Jó néhány helyen látszik, kezd lecsúszni a járófelület a cölöpökről. Lóg, mint a rosszul belőtt kredencajtó.

Ezzel bíz belátható időn belül kezdeni kellene valamit, mert félő, hogy a további nagyobb szelek okozta hullámverésben -s főleg mert hullámveréskor a szép számú csónak rázza az egész rendszert mint foxi a rongyot-, szétesik majd az egész tákolmány. Erősebb szélben érzem a talpam alatt az instabilitás miatti mozgást. A vége, már most katasztrófához közeli állásban van. Pár centi csak ami még a leghátsó bakon megül. Dőlés, szakadások, törések. Instabil. Az imádság még összetartja valameddig, de az önmagában nem sokat és nem sokáig segít.
A jégzajlás persze a távtartó karókat is elnyomta autógumistul. Ma visszahoztam mindegyiket függőlegesbe és megerősítettem őket. Volt nekem tartalékban két irdatlan vascövekem amiket még 2015-ben a "Vizes meló" során húztam ki a mederből. Akkor befektettem mindkettőt a stég alá a kereszttartókra. Azóta ott pihentek s várták a további hasznosítást. Most levertem őket erősítésnek, ott hasznosak s útban sincsenek. Állnak mint a cövek!
S ha már a parkolót elkészítettem, visszaálltam a helyemre.
Kell még egy autógumi a bal elejére, oda kényszerűségből vertem le egy akácoszlopot, mert a kristálytiszta vízben kiszúrtam egy vaskarót úgy arasznyira a vízszint alatt. Nagyon nem vágyom rá, hogy egyszer véletlen nekicsapódok a hullámverésben és kiüti a csónak alját. Kihúzni meg csónakból képtelenség, beleállni meg még hideg a víz.
Később majd meglátom. Vagy birkózok vele egyet, vagy így marad, ott marad távtartónak.

2 megjegyzés:

  1. Ha valami nagyfőnök járna oda horgászni, akkor már régen megcsinálták volna.
    Vagy nagyfőnökök nem járnak horgászni?? :O :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gyanítom, a nagyfőnökök nem itt kötnek ki. :)

      Törlés