Születésnapi meglepetés

Melinda drága, ma ünnepli a születésnapját. Hogy hanyadikat? Hát tudom én? Azért jó dolog öreg szenilis fütyinek lenni, mert az ilyen kérdésekre nem kell mellébeszélni, meg kibúvókat keresni. Nem emlékszem és kész! Na jó, a hülyeséget félretéve! Melinda éveinek száma, ma pontosan kétszer annyi, mint évei számának a fele.
Pont annyi, mint én! Nahát!
De nem ez a lényeg! A szülinapi meglepetés! Nem ez az orchidea a képen. Ámbár az is szép. De nem akkora meglepetés.
Hanem ami a második képen van!
Hogy az is virág? Valóban. De nem az a lényeg a képen. A sztori szempontjából, most ez a virág elvesztette virág jellegét. Az a lényeg, ami a virágcserépben van. Nem! Nem a föld! A földön!
Látod? Nem látod? Na látod! ... Segítek!
Ott hever egy gyűrű! Melinda kedvenc gyűrűje. Jó rég elveszett. Feltúrtuk miatta már az egész lakást. Többször is. Több irányból. Mármint ami a koncepciót illeti. S már nagyjából lemondtunk róla. Vigasztaltam utána, hogy majd a szülinapjára kap egy másikat.
De az nem a kedvenc! Meg most nem! Meg nem az kell! Meg efféle elutasítások. Maradt a bánkódás az elveszett gyűrű miatt. meg a remény, hátha mégiscsak előkerül egyszer! S előkerült.
Ma reggel vettem észre öntözés közben. Nem csoda, hogy eddig nem látta meg egyikőnk sem, mert a mellette álló diffenbachia levélzete amúgy eltakarja ezt a cserepet. Most öntözés közben kicsit félretoltam. Azért még így is csoda hogy feltűnt a vékony gyűrűt a törmelékes talajon.
S lőn nagy öröm!
Ez ám az igazi meglepetés. Meg lett a kedvenc! S pont a születésnapján!
Volt már nálunk gyűrű eltűnés és szinte csodába illő megkerülés. Az is földből került elő.
Csak azt nem én, hanem Szuszi találta meg. Szuszi "Az aranyásó"!