A csonkoló ...

Méghozzá fűrészes csonkoló és barbár!
Igen-igen brutálisan használja a fűrészét.
Nem is gondoltam volna eddig, hogy ilyen perverzió is létezik. Pedig létezik! Ha jobban megnézitek a képeket, azon is látszik, már jó ideje csonkol. A tél végén vettem észre az első vágásokat néhány helyen, de akkor még nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget. Azután egyre több lett és egyre csúfabb.

Eleinte még voltak olyan ágak, amiket átfűrészelt, ma már nincs.
Csak belevág, majd leszakítja.
Letépi és odahajítja a megcsonkolt nővény alá. Most, hogy már teljesen kizöldült és levél borítja az ágakat, még jobban látszik a pusztítás. Nem értem az elméjét! Ha igazítaná a fákat, cserjéket, akkor nem így tenné. Tehát nem az a kényszerképzete, hogy ő kertész.
Valami más. De vajon mi?

Meglehet, már rászólt valaki és azért vált kapkodóvá. Tudja, hogy nemtetsző dolgot tesz, mert nagyon figyel és ha meglát, azonnal iszkol. Ugyanis láttam már én is, kezében az összecsukható kis fűrésszel. Olyan, hordozható ágvágó, aminek pengéje behajtható a nyélbe.
Gyorsan iszkol, meg aztán én sem erőltettem eddig az ismerkedést.

Viszont most már szívesen megkérdezném tőle, mi végre?
Mi értelme van ennek az esztelen munkának? Tudom, a kissé megferdült elmékkel nem egyszerű. De nem is lehetetlen. Ami igazán érthetetlen számomra az egész emberben és cselekedetében az az, hogy kutyái is vannak. Azokat sétáltatja és aközben pusztít. Bonyolult szerkezet az ember, hát még az agy és a gondolkodás!