Naplemente

Naplemente. Naplemente a Desedán, a Répási öbölből nézve. Több szögből, több variációban.
Még másodikán délután tettük a sétát. Végig a toponári oldalon, át a fahídon, majd a félszigeten és az erdőn át megkerültük az öblöt.
Mire körbe értünk a nap is nyugodni indult.

Az öbölben állva készítettem pár képet a lenyugvó napról amint bebújt a félsziget fái mögé, majd később a kaposfüredi szőlőhegy dombja mögé.
Ekkor született az a kép is, ami a "Mesebeli" címfotója lett.

Az öblöt megkerülve még ilyen magasan járt, de úgy csúszott lefelé, hogy szinte szemmel lehetett követni a mozgását.
A hőmérséklet hűségesen követte, vele együtt tartott lefelé.

Mire a fák mentén megtettük azt a hátralévő ötven métert és Melinda még körülbelül annyit a hídig, már be is bújt a domb mögé. Épp csak visszakandikált.
Ránk kacsintott  még egyet, s azzal el is köszönt.
Ilyen hát, egy szép vörösesre festett, jeges világba hulló naplemente. Ott ilyen. Másutt meg másmilyen.
De mint általában és mint mindenütt, szép.