A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (330) Deseda (236) Úton (157) Gombák (153) Madarak (127) Családi (125) Horgászat (124) Vártúrák (104) Gasztronómia (102) Gépek (98) vegyes (97) F-1 (93) Zsömi (92) Kedvenceink (75) Kvár (69) miEz? (63) tréfás (58) Somogyban (57) D.arborétum (56) Állati (52) "Állati" (47) virág (47) St.földön (45) +jegyzÉs? (43) Veterán (36) feljegyzÉs (35) vitriol (31) Királynő (30) Történetek (28) görBee (19) Hadban (15) retro (14) Három kérdés (11) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Balaton (2)

2018. jún. 20.

Lecsúsztam róluk

Remek lehetőségről csúsztam le tegnap délután.
Egy keskeny öbölben, nevezetesen a Joker öbölben tartózkodtam a csónakkal, amikor szinte a semmiből,
előbukkant két nagytestű vasmadár. Két szállítógép.

Azért tudtak nagyon gyorsan meglepni, mert a kis repülési magasságuk miatt az erdő elfogta  hajtóműzajt, s mikor kibukkantak a lombkorona fölött, pillanatok alatt átszelték a csekélyke látható légteret s eltűntek a másik erdő mögött.

Nagyon alacsony légteret használtak. Első hullámban két gép jött szoros követésben. Mire kikotortam a fotómasinát a válltáskából, meg még a saját táskájából is, már a hajtóművek zaja is elhalt. Kicsit bosszankodtam, mert ha a gép a kezemben van, akkor lőhettem volna egyet szemből, egyet alulról s egyet utána. Három közelit! Szinte a fejem felett húztak át!
Kibosszankodtam magam, visszaraktam a masinám a tokjába, de szerencsémre magam mellé tettem a deszkára, mert beröppent a harmadik. Ez is nagyon alacsonyan húzott a két társa nyomába. S mert a fényképezőm csak félig raktam el, maradt még időm egy utánlövésre. Mi a tanulság?
Vagy állandó "tűzkészültség", vagy az ember lemarad a jó "lövésről"!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése