A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (330) Deseda (232) Gombák (149) Úton (145) Madarak (125) Családi (124) Horgászat (121) Vártúrák (104) Gasztronómia (102) Gépek (98) vegyes (97) Zsömi (92) F-1 (86) Kedvenceink (75) Kvár (69) miEz? (62) Somogyban (57) tréfás (57) D.arborétum (56) Állati (50) "Állati" (47) virág (47) St.földön (45) +jegyzÉs? (43) Veterán (36) feljegyzÉs (35) Királynő (30) vitriol (30) Történetek (28) görBee (19) Hadban (15) retro (13) Három kérdés (11) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Balaton (2)

2018. jún. 18.

"Fogatlan oroszlánok"

Zsömi újra felfedezte s újra nagy kedvencei közé helyezte azt a kis plüss majmocskát amit 2014-ben Szegeden kapott Erzsitől s amely találkozást én megírtam 2014. október 29-én "Ismerősök ..." címmel.

Hetek óta ez a kis majmocska az ajándék, amivel fogad ha hazaérek. Tartja a szájában, hozza a köszöntéshez, de természetesen nem ereszti, át nem adja. Nekem sem!

Makacsul ragaszkodik hozzá az örömködés közben is.
Majmocskával teli szájjal nyüsszög örömében, bújik, kedveskedik.
De ha a majmocskát megpróbálom kivenni a fogai közül, akkor leráz szépen, véget vet az örömködésnek és elvonul a vackára majmostul.

Ha már a fogait szóba hoztam.
Zsömi is vesztett már el fogakat. Többet is. Kettőt még nagyon fiatalon. Igaz, az a kettő pluszban volt neki. Dupla szemfogai voltak, kinőtt a maradó és nem esett ki a fiatalkori. Öregebb korában ki kellett vetetni két alsó metszőt, mert romlottak is, meg megdőltek előre. Egy tépőfogát meg a Desedán vesztette el horgászás közben. Ott vettük észre, hogy ami zavarja az a nagyon mozgó tépőfog. Próbaképp ráfogtam két újjal, megcsavartam kicsit és kijött. Véget ért a kínlódása.

Az animált képsoron pedig az a pillanat lett megörökítve amikor én értem haza a fogorvostól. Hazaértem, de a bal alsó hetest otthagytam. Egy ideje már kellemetlenkedett, néha kínozott, s hát hiába próbálta a doktornő megmenteni. Menthetetlen volt. Megint kevesebb eggyel!
Azért a címet nem kell véresen komolyan venni! Tudunk mi még harapni!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése