Elmesélem, rövid történetét.
Ma végre úgy sikerült beszabadulnom a konyhába, hogy nem volt asszonyi, szellemi támogatás.
Kénytelen voltam vele és a saját burám után mentem. Na ilyenkor szokott elszabadulni a fantázia. Most csak kicsit.
Még tegnap vettünk egy kisebb madarat, levesbe valót. Meg is készítettem belőle a szépen sárgálló húslevest. Mikor elkészült és leszűrtem, hát ott volt nekem a sápatag és meztelen kis baromfi hölgy. Gondoltam, így nem maradhat szegénykém.
Sem nem mutatós, se színe, se íze, se illata.
Gyorsan leszeltem karikára két szebb almát, kivajaztam egy kisebb tepsit és megágyaztam neki az egyik gyümölccsel. Na legalább a derékalj rendben van. Derék! Utána kicsit megsóztam még, kevéske őrölt borssal hintettem és csipetnyi őrölt paprikával. Keveselltem a színt. Akkor villant be, hogy a hűtőben én láttam, egy már megbontott üvegcse, fűszeres olajban úszkáló fokhagymagerezdeket. Nosza! Ide vele, mert azt felbontás után pár héttel el kell használni. Itt az az idő! Csak nem dobom ki. Ki lett fizetve.
Szépen megpakoltam a madár hasüregét a gerezdekkel, meg raktam neki párat hónaljba is. Legalább nem orozza el valami kóbor vámpír.
A másik almával szépen körbe rakosgattam, jutott még a pocakjába is belőle. Összekötöttem a lábait, mert szétcsapta mint egy ... Bocsánat.
Végezetül meglocsoltam a gerezdek fűszeres olajával. Abban az olajban voltak mindenféle zöld fűszerek. Nem untatok a felsorolással, no meg szemüveggel sem tudtam a címkéről leolvasni. Nem is az a lényeg.
Hanem hogy a madár végre szép lett!
Befedtem sütő fóliával, pároltam egy ideig hogy az alma is megsüljön, de közben a leve meg átgőzölje őnagyságát. Végső lépésnek levettem a fóliát és pirítással nyerte el a strandszínét.
Egy másik tepsiben közben a háttérben megsült a burgonyás röszti köretnek. Azt nem én alkottam. Lidl gazdaságos! (Ez volt itt a reklám helye!)
Viszont finom. Én legalább is szeretem.
Sajnos tálaláskor a madár karrierje derékba tört, azért került két részletbe.
Az almát, fokhagymát szándékkal szedtem külön.
Majd szája íze szerin mindenki ... Mármint én, meg Melinda.
Hogy milyen lett ízre? ... De, ... majd még meg is kóstolom! Nem mertem.
Így lesz igazi meglepetés! Mindkettőnknek. Aki kíváncsi rá, hát készítse el!
Jujj, de guszta! Biztos finom is lesz, bár lehet az én ízlésemnek sok az a fokhagyma, mégha pácolt is! Azért megkóstolnám.
VálaszTörlésBejegyzéseidet szintén élvezet olvasni, amerre jársz, kedvet csinálsz hozzá másoknak is!
Jól néz ki, jót ígér, ki kell próbálni:) ha már csak így lehet megtudni az ízét:)))
VálaszTörlésNem csak a látvány... Én is jót kuncogtam köszönöm ahogy leírtad....Ráadásul csak akkor tudjuk meg milyen lett ha mi is megcsináljuk... hmmm...
VálaszTörlésNa? Bohóckodunk, bohóckodunk? Jó étvágyat! :)
VálaszTörléstetszik. kíváncsian várom, a feleséged mit szólt hozzá
VálaszTörlés- Remélem. Én szeretem a fokhagymát. Képzeld el, hogy a kocsonyát sokszor úgy fogyasztom, hogy megkenem a tetejét fokhagymakrémmel. Isteni!
VálaszTörlésNagyon szépen köszönöm az elismerést. :))
- Én is ebben bízom, jót ígér. Én nem merek biztatni egy konyhaművészt a próbára, de ha úgy gondolod megpróbálod, hát büszke vagyok magamra. :)
- Próbálkozok. Néha a legjobb receptleírás is "száraz", mert csak szakmai. Ezért szeretem nagyon Budait, no meg Floydot a kissé borissza angolt. :)
- Naná, naná!
- Most elárulom a nagy titkot. Tetszett neki. Pedig sokszor idegenkedik, mikor elkezdek csakúgy a "vakvilágba kavargatni". Nem lett rossz. A fokhagymának a pácolaj kivette az igazán markáns ízét és így nem csaptak össze az almával.
Ha,Ha, ha....Csirkelány!
VálaszTörlésPirosító, illatosító,....így kellette magát.Rossz vége is lett neki, mert hamm bekapta!
- Ha már levették a szép tollruháját, hát rajtam ne múljon a társaság béli megjelenése. :))
VálaszTörlésNagyon tetszik az alkotásod. Egyébként is a legízletesebb sültek először főttek... szerintem. De az almával és a pácolt fokhagymával még pláne finom, ebben biztos vagyok! A rösztit meg ne is említsd, veszélyes rám...:)
VálaszTörlésMondtam én, hogy mindenhez értesz:)
VálaszTörlésÍnycsiklandó látvány az a csirke!
- Bár úgy lenne! Bár nem tudom. Jó lenne?
VálaszTörlés"Egyszer meg lehet enni." - mondaná nagyapám. :)
Nagyon tetszik az alkotásod. Egyébként is a legízletesebb sültek először főttek... szerintem. De az almával és a pácolt fokhagymával még pláne finom, ebben biztos vagyok! A rösztit meg ne is említsd, veszélyes rám...:)
VálaszTörlés- Egy vérbeli profitól nagyon nagy szó a dicséret. Nagyon szépen köszönöm kedves Ildikó!
VálaszTörlésUi.: Nem tudom mi esett, de mindhárom hozzászólásod megkaptam gmail-ben viszont a blogon nem jelentek meg. Gyanakszom a gép belső órájára, mert merül a gombelem és naponta állítanom kell az időt. Meglehet ekkor veszett el. Hanczur biztosan tudná. Engedelmeddel feltrükköztem a hozzászólásaid. :)
Én is csodálkoztam, hogy egyik nap még megvoltak, a másik nap már nem... épp elnézést akartam kérni, hogy nem volt lelkierőm újra begépelni. Örülök, hogy elért Hozzád.
VálaszTörlés