A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (391) Deseda (354) Gombák (217) Horgászat (199) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (100) Kvár (96) Zsömi (96) Kedvenceink (75) D.arborétum (74) Somogyban (73) Állati (71) miEz? (68) tréfás (63) virág (54) "Állati" (51) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (14) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2016. szeptember 13., kedd

Beni elment (†)

Beni elment. Örökre elment. Feladta a küzdelmet.
Újabb baj jött, s azt már pici szíve nem bírta el.
Ma, kora délelőtt átköltözött ....

Az első fotó akkor készült róla, mikor
Pöti és Szato hazavitte, gondozásba vették. 2010. decemberében.

A második fotó már nálunk készült, 2011 februárjában. Beni is nagy utazó volt. Volt szép nagy lakrésze odahaza, volt egy kisebb nálunk, volt egy országjárós a nyaralásokra és egy utaztató fészek. Utazott is sokat.
Hisz ha a gazdik otthonukból hazalátogattak, jött ő is, ha máshová mentek, ment velük.

Sok törődést, szeretetet kapott. Szelíd volt, barátságos, játékos s sok dolgot megtanult. Például, odahaza megismerte a hűtőajtó kattanását, nálunk ha én és Zsömi tértünk haza a reggeli sétából. Előbbi répát jelentett, utóbbi gyermekláncfüvet.
De megjegyzett egyebeket is.
Sok szeretetet kapott, de sokat adott is,
itt épp Szabolccsal adnak-vesznek!

S végül, az én utolsó felvételem róla.
Az idei esztendő januárján.
Nem akkor találkoztunk utoljára, mert volt év közben nálunk több alkalommal is és nyaralni is voltunk együtt. Utolsó lett. Nem hittem volna.
Az év elején, amikor mi látogattunk fel, készítettem róla ezt a képet, amikor szabadon grasszált a lakásban és épp meglelte a csemegét.

Az utolsó fotóm lett, mert őt már többé nem látjuk. Nem tért haza.
Piciny lelke kiszabadult s örökre elszállt tőlünk, piciny teste sírba tétetett. Marad kedves emléke és a képek!
Szia kicsiny Beni (†)! Szia nagy kedvencünk!

8 megjegyzés:

  1. Óooh! Olyan szép szavakkal búcsúztál tőle! Részvétem.

    VálaszTörlés
  2. Köszönjük! Az együttérzést, a szép megemlékezést és hétvégi felügyeleteket, a pótszülői dédelgetést!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ne köszönjétek! Midig szívesen láttuk. Igazán sajnáljuk!

      Törlés
  3. Mint mindent általában, ezt is nagyon szépen megírtad. Még annak is átjönne az érzés, aki történetesen nem olyan nagy állatbarát, mint mi vagyunk. Mi viszont pontosan tudjuk, nagyon sajnálom, a gazdikat, és a kicsi kedvencet is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm a szép szavaid, a kedvességed, az együttérzést! Ritkán hallok felőled, legalább most jelenléted örömet hozott!

      Törlés