Üldögéltem a félhomályban, mögöttem már birtokba vette az erdőt a sötét. előttem még a napsugarak simogatták a túlsó partot.
Úgy gondoltam, ha már ott vagyok ám lássa más is. Próbáltam megörökíteni a hangulatát.
Döntse el mindenki maga, mennyire is sikerült?
Tőlem ennyire futotta. Pedig a vége felé ez a fiatal hápogi is kijött a sás mögül segíteni. No meg ha már a parton volt, akkor összeszedte az elhullajtott kukoricaszemeket. Igaza is volt! Semmi ne vesszen kárba!Többen is voltak, de csak ő volt az aki vette a bátorságot és kitotyogott mellém a szárazra.
Ha abban reménykedett, hogy viszonozom és én meg majd visszakísérem a vízbe, hát tévedett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése