Holdvilágnál

Nem volt velem az állvány. Ámbár ha velem van sem biztos az, hogy jobb képet készítek. Meglehet meg sem próbálkoztam volna összerakni, matatni a gyorsvonati sebességgel érkező éjszakában.
Jó ez így most!
Hanem azt sajnálom amiről lemaradtam még a sötét megérkezése előtt.
Egy csobbanásra figyelt fel a fülem. Azt gondoltam hal. Ez volt a hiba! Mivel halugrást sejtettem ezért a vízen szétterjedő gyűrűket kutattam. Észrevettem én a sötétebb foltot a tó közepén, s hogy onnét is terjednek kisebb gyűrűk, de azt gondoltam valamiféle hulladék és ott loccsant egy kisebb uszonyos. Hát nem! Madár vetette magát a vízbe!
Akkor eszméltem, mikor újra loccsant s szárnyra kapott.
A fotómasina meg a táskájában! Én bíz bagolynak néztem!
Találkoztam én már "Fürdőző bagollyal", bár akkor már sötétedett.
Akkor esélyem nem volt lefotózni, most meg elpuskáztam! Ez soha nem fog összeállni!