A képek általában illeszthetők az íráshoz. Általában igen, ritkábban nem.
De akár így, akár úgy, az enyémek, mint ahogy a szöveg is.
Elviheted ha kell, nem bánom, csak ahol "leteszed" ott említsd meg, tőlem való!

Keresés ebben a blogban

Témakörök

Természet (395) Deseda (359) Gombák (220) Horgászat (201) Úton (167) Madarak (153) Családi (135) Gasztronómia (116) Vártúrák (108) vegyes (107) F-1 (106) Gépek (101) Kvár (96) Zsömi (96) D.arborétum (76) Kedvenceink (75) Állati (75) Somogyban (74) miEz? (68) tréfás (64) virág (54) "Állati" (52) St.földön (46) +jegyzÉs? (43) Veterán (37) feljegyzÉs (37) vitriol (32) Királynő (30) Történetek (30) COVIDnapok (19) görBee (19) retro (18) Hadban (16) Pomáz (16) Három kérdés (11) Budapest (8) Bikal (7) Drótszamár (7) KérdÉs? (5) ?????? (4) Balaton (3) Finomságok (3) Plitvice (3) h s s (3) Deseda Horgászat Madarak (1) közélet (1)

2017. augusztus 1., kedd

Napimádó

2017.07.04. Gyopárosfürdö
A szálláson
Ez a nyaralás Zsömi részéről sajnos olyanra sikeredett, hogy sokszor kellett a szálláson maradjon, mert a cél vagy túl messze volt, vagy olyan ahová ő nem mehetett be, vagy mindkettő.

Az utazás még nem jelentett volna gondot, hisz szeret autózni s a klíma segít a hőséget elviselni, de utána ugye ... Mint például Gyulán. Meglehet a várba még csak beengedték volna, de utána a Várfürdőbe biztosan nem. Így hát maradt a szálláson.
Szerencsénkre olyan volt a kis udvar a terasszal, ahol volt mindig árnyékos rész is, volt hová elbújni a hőség elől s a kerítés is biztonságot nyújtott. Nem kellett attól tartani, hogy kimegy kíváncsiskodni s nem talál vissza, vagy hasonló. Hagytunk bőséggel vizet, kis ropogtatni valót, kényelmes fekhelyet s nyaralhatott őkelme akkor is, mikor egyedül volt.

Így is tett. Nagy napimádó egyébként. Az első fotón a reggeli napot élvezi. Éjszaka azért nem maradt az udvaron, hisz ő nem kinti élethez szokott. Reggel viszont első dolga volt mikor kiment, keresett egy neki megfelelő fekhelyet s szívott magába kis napsugaras meleget.
A második képen a késő délelőtti napot élvezi az igazi gazdi társaságában. Meg oszt a napozás mellé kijárt neki a dajkálás is mikor "hazaértünk", vagy ha épp aznap nem mentünk messzire.
A harmadik képen pedig egy kora délutáni napozós kép.
Már a nyelvét mutogatja a hőségben, vége felé jár a napimádatnak. Jóból is megárt a sok tartja a mondás és hát ő nagyon jól tudja, mikor érkezett el a sok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése